Európai légiközlekedés kerozinár-sokkal néz szembe a Hormuzi-szoros lezárása miatt
Az európai légiközlekedésre egyre nagyobb nyomás nehezedik, mert a Hormuzi-szoros lezárása súlyosan visszaveti a kontinens egyik fontos külső kerozinellátási forrását. A piaci zavar egyelőre főként magasabb üzemanyagárakban, drágább szállításban és kapacitáscsökkentésekben jelenik meg, miközben a nyári csúcsszezon előtt az ellátásbiztonság kulcskérdéssé válik.
Kiemelések
- Európába érkező közel-keleti kerozinszállítások márciusról áprilisra napi 330 ezerről 60 ezer hordóra estek vissza, 270 ezer hordós napi kieséssel.
- A kerozin ára az EU-ban a konfliktus kezdete óta közel 70 százalékkal emelkedett, májusban világszerte mintegy 13 ezer járatot és közel 2 millió ülőhelyet töröltek.
- Lufthansa 1,7 milliárd eurós extra üzemanyagköltséggel, jelentős járattörlésekkel, Ryanair és Wizz Air fedezeti ügyletekkel mérséklik költségnövekedésüket, de hosszabb távon magasabb jegyár várható.
Európai ellátási zavar és azonnali piaci reakciók
Portfolio.hu összefoglalója szerint Európa napi 1,5-1,6 millió hordó kerozint fogyaszt, miközben csak mintegy 1,1 millió hordót termel, ezért a közel-keleti import visszaesése különösen érzékenyen érinti a piacot. Az IEA adatai alapján az Európába érkező közel-keleti szállítások márciusban még napi 330 ezer hordót tettek ki, áprilisra viszont napi 60 ezer hordóra estek vissza, ami a márciusi szinthez képest napi 270 ezer hordós kiesést jelent.A becslések szerint április elejétől május 28-ig nagyjából 15-16 millió hordó, vagyis mintegy 2 millió tonna repülőgép-üzemanyag nem érkezik meg Európába a szoros lezárása miatt. Az IEA szerint az elvesző közel-keleti volumenek legalább 80-90 százalékát kellene pótolni ahhoz, hogy a kontinens a nyári csúcsszezonban elkerülje a hiányt, miközben az áprilisi teljes európai import csak a márciusi szint körülbelül 70 százalékát éri el.
A kieső mennyiséget részben a U.S., Nigéria és Északkelet-Ázsia felől próbálják pótolni, és az amerikai export rekordra ugrik, de elemzői becslések szerint ez önmagában nem elég az európai készletek apadásának megállítására. Közben az EU-ban a kerozin ára a konfliktus kezdete óta közel 70 százalékkal emelkedik, és a költségsokk már a menetrendekben is látszik, mert májusra világszerte mintegy 13 ezer járatot és közel 2 millió ülőhelyet törölnek.
A Lufthansa 1,7 milliárd eurós többlet-üzemanyagköltséggel számol és jelentős járattörléseket jelent be, a Croatia Airlines 900 járatot töröl, Németországban pedig a repülőtéri szövetség drágább jegyekre és kapacitáscsökkentésre figyelmeztet. Az EU eközben a kötelező kerozinkészletezés és egy esetleges uniós szintű újraelosztás lehetőségét is mérlegeli, bár az Európai Bizottság mozgásterét szűkíti, hogy a kereskedelmi üzemanyagkészletekről nincs kellően pontos képe.
Magyarországi kitettség és a jegyárak várható hatása
Magyarországon a Mol május 25-én azt közli, hogy finomítói és logisztikai rendszerei megfelelő kapacitással működnek, és fennakadás nélkül biztosítják a szükséges kerozinmennyiséget a repülőterek és partnereik számára. A Wizz Air vezérigazgatója, Váradi József korábban azt mondja, a társaság nem számít üzemanyaghiányra, mert a nyári igények 70 százaléka már fedezve van, noha az árak nagyjából megduplázódnak.A Ryanair vezetése európai légitársasági csődök kockázatáról beszél, miközben saját vállalatát felkészültnek nevezi, a Morningstar pedig úgy látja, hogy a Wizz Air a válság sérülékenyebb szereplői közé tartozhat. Turi Ferenc, a HungaroControl vezérigazgatója szerint a kerozinválság a következő két-három hónapban tömeges járattörlésekig juthat el, miközben a közel-keleti légtérzárak már most is érdemben csökkentik a magyar légtér forgalmát.
Bukta Gábor, a Concorde elemzési üzletágvezetője szerint klasszikus kerozinhiány nem valószínű, mert a magas európai árak alternatív szállítókat vonzanak a kontinensre, elsősorban Amerikából és Nigériából. Értékelése szerint a helyzet inkább ár- és logisztikai sokk, mintsem egyszerre mindenhol jelentkező fizikai hiány, és a nagy légitársaságok fedezeti ügyletekkel tompítják a hirtelen költségemelkedést.
A szakértő példaként a Ryanairt említi, amely üzemanyagigényének mintegy 80 százalékát előre leköti, így a nem fedezett rész drágulása csak korlátozottan gyűrűzik be a teljes költségszintbe. Bukta szerint a repülőjegyárakban az olaj- és kerozinár-emelkedés hatása jellemzően fél éves késéssel jelenik meg, ezért a lakosság a drágulást fokozatosan érzékelheti, miközben a legnagyobb kockázat inkább a chartercégeknél és az utazási irodáknál jelenik meg, nem a legnagyobb diszkont légitársaságoknál.
Korábban beszámoltunk a földgáz árának emelkedéséről, amelyet az amerikai készletadatok, a melegebb időjárási előrejelzések és az LNG-piacon tapasztalható szűkösség támogatott. Az elemzésünk kiemelte, hogy Európában az alacsony tárolói szintek és a Közel-Kelethez köthető szállítási kockázatok (többek között a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság) további kockázati prémiumot építhetnek az árakba. Arra is felhívtuk a figyelmet, hogy a globális LNG-kínálat késése miatt már kisebb ellátási zavarok is látványos ármozgásokat válthatnak ki Európában.
Legfrissebb Hungary hírek
- Forex
- Crypto