A magyar kkv-kat erősebben fékezik az adminisztratív akadályok a külföldi toborzásban

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Magyar kkv-k adminisztrációs akadályai

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Árupiacok

Központi bankok

Sholanke Dele

01.06.2026

A magyar kkv-kat erősebben fékezik az adminisztratív akadályok a külföldi toborzásban — Adminisztráció nehezíti toborzást

Az Európai Bizottság friss Eurobarométer-felmérése alapján a magyar kkv-k jóval kisebb arányban jeleznek munkaerőhiányt, mint az uniós átlag, de ennek fontos oka az, hogy sok vállalkozás egyáltalán nem vesz fel új dolgozókat. A felmérés azt is mutatja, hogy az EU-n kívüli munkavállalók felé nyitó magyar cégek a toborzás és a beillesztés során az uniós átlagnál nagyobb nehézségekkel szembesülnek.

Kiemelések

A magyarországi kkv-k 96 százaléka nem próbál külföldi munkavállalókat toborozni, szemben az uniós gyakorlat elterjedtségével.
A harmadik országbeli munkavállalók toborzását 54 százalékuk szerint az adminisztrációs akadályok nehezítik, míg az uniós átlag csak 31 százalék.
A magyar kkv-k mindössze 6 százaléka ismeri a támogatási rendszereket, szemben az EU 15 százalékos átlagával, jelentős ismerethiányt jelezve.

Eurobarométer-adatok a toborzási korlátokról

Amint az Európai Bizottság friss Eurobarométer-felmérése mutatja, uniós szinten a kkv-k 46 százaléka mondja azt, hogy nehéz megfelelő készségekkel rendelkező munkaerőt találni, míg Magyarországon ez az arány 25 százalék. A hazai válaszadók 12 százaléka szerint nagyon nehéz, 13 százaléka szerint inkább nehéz megfelelő képzettségű dolgozót találni.

A kedvezőbbnek tűnő magyar adat mögött ugyanakkor visszafogottabb munkaerőpiaci aktivitás állhat. A magyar kkv-k 57 százaléka azt válaszolja, hogy a kérdés számára nem releváns, mert nem nagyon vesz fel embereket, miközben az uniós átlag 37 százalék.

A harmadik országbeli, vagyis EU-n kívüli munkavállalók toborzása uniós szinten sem széles körű gyakorlat, de Magyarországon még ennél is ritkább. A hazai kkv-k 96 százaléka nem próbál külföldi munkavállalókat felvenni a készséghiány kezelésére, 2 százalék keres más uniós tagállamból érkező dolgozókat, és alig 2 százalék próbál harmadik országbeli állampolgárokat toborozni.

A felmérés 2025. december 1. és 17. között készül 12 900 uniós, illetve 505 magyar, 1 és 249 fő közötti létszámú vállalkozás megkérdezésével. Azok a magyar cégek, amelyek mégis próbálkoznak EU-n kívüli munkaerő felvételével, az uniós átlagnál jóval nehezebbnek látják a folyamatot, 69 százalékuk minősíti nehéznek a legutóbbi ilyen felvételt, szemben az EU-s 54 százalékkal.

Erősebb hazai teher az adminisztrációban és integrációban

A magyarországi legnagyobb akadály messze az adminisztráció, a harmadik országbeli munkavállalókat toborzó hazai kkv-k 54 százaléka nevezi meg problémaként a bonyolult vagy hosszadalmas felvételi és bevándorlási eljárásokat. Ez jóval magasabb az uniós 31 százalékos átlagnál, ami arra utal, hogy a belépési ponton jelentkező terhek Magyarországon erősebben fékezik ezt a toborzási csatornát.

A második leggyakoribb akadály az elégtelen információ vagy útmutatás a toborzási és bevándorlási eljárásokról, ezt a magyar válaszadók 23 százaléka említi, szemben az uniós 16 százalékkal. A vállalati kultúrába való beillesztés nehézségét 20 százalék jelzi Magyarországon, míg az EU-ban 12 százalék, miközben a nyelvi akadályokat a hazai cégek kisebb arányban említik, mint az uniós átlag.

Az integrációs gondok a már felvett munkavállalóknál is erősebben látszanak. Magyarországon 69 százalék mondja azt, hogy nehéz a harmadik országbeli dolgozókat beilleszteni a vállalatba, míg az EU-ban ez az arány 30 százalék, ugyanakkor a megtartásnál már kisebb az eltérés, 29 százalék áll szemben a 27 százalékos uniós adattal.

A támogatási rendszerek ismertsége is alacsony Magyarországon, a hazai kkv-k mindössze 6 százaléka ismeri azokat a szolgáltatásokat, amelyek segíthetik a harmadik országbeli munkavállalók toborzását, miközben az uniós átlag 15 százalék. A Bizottság erre részben az EU Talent Pool elindításával válaszolna, amely uniós szintű nemzetközi toborzási platformként kapcsolná össze a hiányszakmákban meghirdetett állásokat az EU-n kívüli munkavállalókkal, az eljárások egyszerűsítésének és gyorsításának céljával.

Korábbi cikkünkben a VOSZ új elnöki ciklusáról és a hazai kkv-k versenyképességét javító programról írtunk, amely a termelékenységi és technológiai fordulatot, a digitalizációt és az AI-alkalmazások terjedését helyezi a középpontba. Bemutattuk, hogy a szervezet gyakorlati eszközökkel (például diagnózisokkal, mentorálással és célzott támogatási javaslatokkal) segítené a felzárkózást, miközben a kkv-kre nehezedő egyik fő nyomásként a munkaerő és a tudás szerkezeti átalakulását is azonosította.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?