A Schneider Electric dunavecsei üzeme bővíti SF6-mentes kapcsolóberendezés-gyártását Magyarországon

A Schneider Electric dunavecsei üzeme bővíti SF6-mentes kapcsolóberendezés-gyártását Magyarországon
SF6-mentes fejlesztés Dunavecsén

A Schneider Electric dunavecsei gyára néhány év alatt a vállalat egyik európai technológiai központjává válik a közép- és kisfeszültségű elosztóberendezések gyártásában. A Bács-Kiskun vármegyei telephelyen összesen 80 millió eurós beruházással két üzemegység jön létre, miközben a gyár az energiahatékonysági és dekarbonizációs célok bemutatóhelyeként is működik.

Kiemelések

  • A Schneider Electric 2024 májusában átadta a dunavecsei 28 ezer m2-es üzemet, és 2025-ben készül el a 18 ezer m2-es bővítés, összesen 80 millió eurós beruházási értékkel.
  • Az üzemben gyártott AirSeT kapcsolóberendezések az SF6 helyett sűrített levegős, vákuum alapú technológiát használnak, csökkentve az üvegházhatású gázok kibocsátását az európai piac számára.
  • A karbonsemlegesre tervezett gyárba integrált IoT- és napelemmegoldások évente 1 180 MWh áramot termelnek, 25%-os energiahatékonysági megtakarítás érhető el és 30% a napi energiaigény fedezete.

Beruházási ütem és technológiai szerep

A Portfolio.hu beszámolója szerint a dunavecsei beruházás első nyilvános mérföldköve 2023. március 17-én volt, amikor a Schneider Electric letette a karbonsemlegesnek tervezett okosgyár alapkövét. A 28 ezer négyzetméteres üzemet 2024. május 28-án adták át, majd a társaság egy újabb, 18 ezer négyzetméteres üzemrész kialakításáról is döntött, amely 2025-ben készül el, és jelenleg is a folyamatok véglegesítése zajlik.

A kezdeti beruházás tervezett költsége 16 milliárd forint volt, 500 új munkahellyel, míg a bővítés 40 millió euróba, mintegy 15 milliárd forintba került, további 270 állással. A két üzemegység így együtt 80 millió eurós beruházást jelent.

A telephely stratégiai jelentőségét az adja, hogy itt készül az AirSeT középfeszültségű kapcsolóberendezés-család az európai piacra. A Schneider Electric olyan, szabadalmaztatott technológiát alkalmaz, amely a hagyományosan használt SF6 helyett sűrített, tisztított levegőre és vákuumalapú kapcsolási megoldásra épül, csökkentve ezzel egy rendkívül erős üvegházhatású gáz használatát.

Energiahatékonysági modell és iparági jelentőség

Dejan Marković, a Schneider Electric közép-kelet-európai operatív energiarendszerekért felelős alelnöke a sajtóbejáráson arról beszél, hogy a zéróemissziós működés a vállalat szervezőelve, és a cég célja, hogy 2050-re nettó zéró kibocsátásúvá váljon. Hangsúlyozza azt is, hogy ez nemcsak a saját működésre, hanem a beszállítói láncra is kiterjed, mert a dekarbonizáció csak az egész ellátási ökoszisztémában érhet el érdemi eredményt.

A dunavecsei üzem nemcsak gyártóbázis, hanem bemutatótér is, ahol a társaság saját IoT- és épületfelügyeleti rendszereit használja. Az itt alkalmazott megoldásokkal akár 25%-os energiahatékonysági megtakarítás érhető el, miközben a tetőre telepített napelemfelület évente mintegy 1 180 MWh áramot termel, ami a napi energiaigény 30-40%-át fedezi, a hűtés-fűtésben pedig geotermikus energia is szerepet kap.

Az esővízgyűjtés a frissvíz-felhasználást körülbelül 30%-kal csökkenti, a telephelyen pedig mintegy 40 elektromos töltő is működik. A vállalat szerint a gyár több globális trend metszéspontjában áll, mert az elektrifikáció, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia energiaigénye és az európai hálózatfejlesztési kényszer együtt növeli az ilyen infrastruktúrák jelentőségét.

Az üzemben a termelés magas hozzáadott értékű, sok egyedi ügyféligényt kiszolgáló munkára épül, nem teljesen automatizált működésre. A helyben gyártott és összeszerelt berendezések a vállalat közlése szerint 50-60 évig is hibamentesen üzemelhetnek, ami tovább erősíti a dunavecsei gyár szerepét az európai villamosenergia-elosztási infrastruktúrában.

Korábbi cikkünkben Brüsszel új technológiai szuverenitási csomagjáról írtunk, amely a félvezetők, a felhőszolgáltatások, a mesterséges intelligencia és a nyílt forráskód terén csökkentené az EU külső függőségét. A tervek a kritikus digitális infrastruktúra és az energiarendszer nagyobb uniós kontrollját, valamint a beruházások felpörgetését célozzák, külön hangsúllyal az adatközponti kapacitások bővítésére és az AI-alapú energiarendszer-irányítás fejlesztésére.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.