Magyarország 50 oldalas korrupcióellenes törvénycsomagot készít az uniós források és az állami vagyon átalakításához

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Korrupcióellenes törvénycsomag Magyarországon

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptohírek

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozói hírek

Dan Blystone

18 órával ezelőtt

Magyarország 50 oldalas korrupcióellenes törvénycsomagot készít az uniós források és az állami vagyon átalakításához — Korrupcióellenes jogi offenzíva

Az új kormány első heteiben az uniós forrásokról, az állami vagyon kezeléséről és az intézményi átalakításról egyszerre indul jogalkotási offenzíva Magyarországon. Magyar Péter szerint a kabinet már kedden benyújthat egy mintegy 50 oldalas csomagot, amely a közérdekű vagyonkezelő alapítványoktól a magántőkealapok átláthatóságán át az Integritás Hatóság jogköreinek bővítéséig terjed.

Kiemelések

A magyar kormány egy 50 oldalas korrupcióellenes törvénycsomagot készít, amely 6 ezer milliárd forint uniós forrás felszabadítását célozza meg őszre.
A csomag módosítja a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, szigorítja a vagyonnyilatkozati rendszert, és létrehozza a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt.
A parlamenti költségek, főleg a képviselők havi 7 millió forintos kereteinek csökkentése, négy év alatt legalább 50 milliárd forint költségvetési megtakarítást eredményezne.

Törvénycsomag az uniós pénzek és a közvagyon ügyében

A Portfolio beszámolója szerint Magyar Péter az interjúban azt mondja, hogy három hét alatt politikai megállapodást kötnek az uniós forrásokról, így mintegy 6 ezer milliárd forint érkezhet Magyarországra rövidesen, valamikor ősszel. A miniszterelnök szerint a források közlekedésre, oktatásra és vállalkozásfejlesztésre mehetnek, miközben a tárgyalások alapján a vita középpontjában a korrupcióellenes fellépés, az átláthatóság és egyes jogszabályok módosítása áll.

A csomag egyik központi eleme a közérdekű vagyonkezelő alapítványok átalakítása. Magyar Péter azt mondja, hogy a nem egyetemi alapítványok augusztus 31-ig visszakerülnek az államhoz, az egyetemeket fenntartó intézményeknél pedig 2027. augusztus 31. a határidő, miközben a felsőoktatási szereplőkkel külön egyeztetés indul a hosszú távú működési formáról.

A miniszterelnök a csomag másik fontos részének nevezi az Integritás Hatóság jogköreinek bővítését és a vagyonnyilatkozati rendszer szigorítását. Az elképzelés szerint a hatóság kezdeményezheti lezárt nyomozások folytatását, vizsgálhatja a családtagok vagyonnyilatkozatait, ellenőrizheti a politikusi vagyon eredetét, és súlyosan valótlan nyilatkozat esetén akár két évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.

A tervezet kitér a magántőkealapok átláthatóságára is, amelyet Magyar Péter a nagy vagyonok eddigi végső menedékének nevez. Emellett a megszüntetett Szuverenitásvédelmi Hivatal helyére Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt hoznának létre, amely az elmúlt 15-20 év közpénzügyi visszaéléseit vizsgálhatja, többek között a dohány- és kaszinóügyektől az autópálya-koncessziókon át az állami ingatlanokig és a kastélyprogramokig.

Költségvetési és regionális hatások

Magyar Péter szerint a parlamenti költségek visszavágása, különösen a képviselői fizetésekhez kapcsolódó, fejenként havi 7 millió forintos költségkeretek csökkentése négy év alatt legalább 50 milliárd forint megtakarítást hozhat az adófizetőknek. A kormányfő ezt a közpénzfelhasználás szigorításának részeként mutatja be, amely a tágabb korrupcióellenes programmal együtt költségvetési és intézményi hatást is gyakorolhat.

A külpolitikai irányban a visegrádi együttműködés helyreállítása jelenik meg prioritásként, Magyar Péter szerint június 23-án Gödöllőre érkeznek a visegrádi miniszterelnökök, június 18-19-én pedig első alkalommal vesz részt miniszterelnökként az Európai Tanács ülésén. Ukrajna ügyében a kormányfő feszült, de eredményes szakértői tárgyalásokról beszél a kárpátaljai magyarok jogairól, miközben Magyarország nem támogat gyorsított ukrán uniós csatlakozást.

Az interjúban szóba kerül a devizahitelesek ügye is, ahol a már elfogadott és kihirdetett parlamenti megoldást Magyar Péter átmeneti lépésnek nevezi egy átfogó rendezés előtt. A köztársasági elnöki posztról azt mondja, hogy még személyesen keresi meg Sulyok Tamást a lemondás ügyében, miközben konkrét utódjelöltet nem nevez meg.

Korábban írtunk a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) kivezetéséhez kapcsolódó alkotmányos keretek átalakításáról, amely szerint megszűnés esetén az állam nem automatikusan kapná vissza az alapítványok teljes vagyonát. A módosítás lényege, hogy csak az eredetileg állami juttatásból származó vagyon, annak hozama és az ezek helyébe lépett elemek szállnának vissza, miközben a magánalapítók által bevitt vagyon sorsát későbbi törvények és egyedi döntések rendeznék. Ez a megközelítés a vagyon eredetének elhatárolását továbbra is vitás kérdésként hagyja, ami a következő szabályozási lépések szempontjából meghatározó lehet.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?