Magyarország szűkíti a vagyon-visszaszállás körét a közérdekű vagyonkezelő alapítványok alkotmányszabályaiban

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Vagyon-visszaszállás szűkítése alapítványoknál

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptohírek

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozói hírek

Ciaran Ryan

17 órával ezelőtt

Magyarország szűkíti a vagyon-visszaszállás körét a közérdekű vagyonkezelő alapítványok alkotmányszabályaiban — Szűkül az állami visszaszállás

A közérdekű vagyonkezelő alapítványok kivezetésének alkotmányos kerete úgy alakul át, hogy az állam megszűnés esetén nem automatikusan minden vagyonelemet kapna vissza. Az új megközelítés csak az eredetileg állami juttatásból származó vagyonra, annak hozamára és az ezek helyébe lépett elemekre terjed ki.

Kiemelések

A törvényalkotási bizottság 13 igen szavazattal elfogadta, hogy csak az államtól eredetileg kapott vagyon és hozama száll vissza a kekvák megszűnésekor.
A magánalapítók által bevitt vagyon nem tér vissza automatikusan az államhoz, a részletes szabályozást későbbi törvények és egyedi döntések rendezik.
A vagyon eredetének és az állami beruházások elhatárolása politikai és jogi vita tárgya marad, jelentős hatással a jövőbeli törvényalkotásra.

Bizottsági módosítás és új vagyonjogi keret

A Portfolio.hu beszámolója szerint a törvényalkotási bizottság átírja az Alaptörvény 16. módosításának a kekvákra vonatkozó részét, és a kedden elfogadott módosító indítványból kikerül az a szabály, amely a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyonát nemzeti vagyonként határozná meg. A testület a változtatást 13 igen szavazattal és 2 tartózkodás mellett fogadja el.

Az új szöveg alapján az állam a kekvák megszűnésekor nem minden vagyont venne vissza, hanem csak azt, amit eredetileg maga adott az alapítványoknak. Ebbe beletartozna az államtól kapott vagyon, annak hozama, valamint az ezek helyébe lépett vagyon, miközben a magánalapítók által bevitt vagyonelemek nem szállnának vissza automatikusan az államra.

A módosítás ugyanakkor fenntartja azt az irányt, hogy az alapítói jogokat az állam gyakorolja, és az alapítványokat megszüntetheti. A részletszabályokat külön törvény rendezné, vagyis a konkrét vagyonjogi kérdéseket nem az Alaptörvény, hanem későbbi jogszabályok és egyedi eljárások kezelnék.

Politikai vita és jogalkotási következmények

A bizottsági vitában Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője arra kérdez rá, mi történik azokkal az esetekkel, amikor állami pénzből újítanak fel korábban is egyetemi tulajdonban lévő vagyont. Ez a felvetés azt jelzi, hogy a vagyon eredetének és az értéknövelő beruházásoknak az elhatárolása a későbbi szabályozás egyik érzékeny pontja marad.

Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt képviselője szerint ezeket a kérdéseket nem alkotmányos szinten, hanem a kekvák megszüntetésekor, esetről esetre kell rendezni. A mostani változtatás lényege így az, hogy a kekva-rendszer kivezetése alkotmányos keretet kap, miközben a visszavett vagyon köre szűkebben van meghatározva, ami a későbbi törvényalkotásnak és egyedi döntéseknek ad nagyobb szerepet.

Az MNB-alapítványok létrehozásának jogi és pénzügyi hátteréről korábban írtunk, külön kiemelve, hogy a 2013-as jegybanktörvény-módosítás után a jegybank vezetése nagy összegű realizált árfolyamnyereséget irányított alapítványokba. Cikkünk azt is bemutatta, hogy a konstrukció megítélése vitatott volt a közpénzek államháztartáson kívülre kerülése miatt, és felmerült a szabályozás felülvizsgálata, illetve az eredményfelosztás feletti állami kontroll egyértelműbb rendezése.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?