Magyarország EU-források felszabadítását célzó jogállamisági csomagot nyújt be
A kormány benyújtja azt a 110 oldalas törvénycsomagot, amely a 2022 óta ismert jogállamisági és korrupcióellenes vállalások teljesítésével az európai uniós forrásokhoz való hozzáférést célozza. A javaslat egyszerre szigorítja a vagyonnyilatkozati rendszert, bővíti az Integritás Hatóság jogköreit, átalakítja a közbeszerzési és átláthatósági szabályokat, valamint rendezi a közérdekű vagyonkezelő alapítványok működését és megszüntetését.
Kiemelések
- A magyar kormány jogállamisági csomagja egységesítené és szigorítaná a vagyonnyilatkozati rendszert, kiterjesztve azt hozzátartozókra, első benyújtással 2027. január 31-ig.
- A csomag jelentősen bővítené a közadat-nyilvánosságot, kéthavonta kötelező, legalább tíz évig elérhető 5 millió forint feletti támogatási és szerződéses adattal.
- A felsőoktatási tevékenységet nem végző közalapítványokat 2026. augusztus 31-ig, az egyetemi alapítványokat 2027. augusztus 1-jéig kell megszüntetni részletes pénzügyi elszámolással.
Átfogó reformcsomag az uniós feltételek teljesítésére
A Portfolio.hu beszámolója szerint a csomag indokolása azt rögzíti, hogy nem új brüsszeli feltételek teljesülnek, hanem a korábban vállalt jogállamisági és korrupcióellenes intézkedések végrehajtása történik meg. A Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes és Görög Márta igazságügyi miniszter által jegyzett javaslat az uniós költségvetési források magyarországi felhasználásának ellenőrzését erősíti, a közpénzek átláthatóbb felhasználását és a korrupció megelőzését állítva középpontba.A vagyonnyilatkozati rendszer több közjogi szereplőre kiterjedően egységesebbé és szigorúbbá válna. Új elem, hogy sok esetben a közös háztartásban élő hozzátartozók vagyonnyilatkozatát is csatolni kellene, ezekbe pedig ellenőrzési célból az Integritás Hatóság is betekinthetne. Az első új típusú nyilatkozatot a tervezet szerint a 2026. december 31-i állapot alapján 2027. január 31-ig kellene benyújtani, a nyilvános nyilatkozatokat pedig kereshető formában tennék közzé az Országgyűlés honlapján.
Az Integritás Hatóság a javaslat szerint nemcsak az EU-forrásokhoz kapcsolódó összeférhetetlenségi és korrupciós ügyekben kapna szélesebb szerepet, hanem a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésében is. Az intézmény állami szervektől, nyilvántartásokból és pénzügyi intézményektől is kérhetne adatot, és adótitkot, banktitkot vagy üzleti titkot is kezelhetne az eljárásaihoz szükséges körben. Szándékos valótlan adatközlés esetén a megbízatás megszűnése, hároméves eltiltás, illetve külön büntetőjogi következmények is jöhetnek, míg enyhébb hibáknál 100 ezer és 5 millió forint közötti bírságot szabhatnának ki.
A csomag emellett a magántőkealapok és más zártkörű befektetési alapok tényleges tulajdonosi átláthatóságát is növelné. Nemcsak a legalább 25 százalékos befektetési jeggyel rendelkező személy számítana tényleges tulajdonosnak, hanem az is, aki tényleges irányítást vagy azzal egyenértékű gazdasági befolyást gyakorol. Az alapkezelőknek első alkalommal 2026. október 5-ig kellene adatot szolgáltatniuk, legalább az alap létrehozásáig, de legfeljebb 2020. február 1-ig visszamenőleg.
Piaci átláthatóság és intézményi hatások
A közbeszerzési rendszerben főszabállyá válna, hogy egy eljárás eredménytelen, ha csak egy ajánlat érkezik, kivéve, ha objektív módon igazolható, hogy ezt a piac szerkezete indokolja. A tervezet bevezetné az átlátható gazdasági szereplő fogalmát is, vagyis csak olyan ajánlattevő, alvállalkozó vagy alkalmasságot igazoló szervezet vehetne részt az eljárásban, amelynek tényleges tulajdonosi és irányítási viszonyai megismerhetők.A közadat-nyilvánosság területén jelentősen bővülne a Központi Információs Közadat-nyilvántartás köre és adattartalma. Kéthavonta közzé kellene tenni az 5 millió forintot meghaladó támogatási és szerződéses adatokat, méghozzá géppel olvasható, kereshető, tömegesen letölthető és összehasonlítható formában, legalább tízéves hozzáféréssel. A jövőben nemcsak a szerződések típusa és értéke jelenne meg, hanem az alvállalkozók, a közvetlen beszállítók és a kapacitásszolgáltatók adatai is.
Jelentős változást hozna a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendezése is. A felsőoktatási tevékenységet nem ellátó KEKVA-kat 2026. augusztus 31-ig, a felsőoktatási alapítványokat pedig 2027. augusztus 1-jéig kellene megszüntetni. Az állam kijelölné a közfeladatok átvételének módját, az elszámolási biztost és az átvevő költségvetési szervet, miközben az érintett alapítványok részletes vagyoni és pénzügyi elszámolásra kényszerülnének.
A fennmaradó vagy átmenetileg működő alapítványoknál új összeférhetetlenségi és időkorlátos szabályok lépnének életbe, a büntetőeljárásokban pedig az Integritás Hatóság szélesebb betekintést kapna. A tervezet azt is rögzíti, hogy ha egy bíróság egy lezárt ügyben a nyomozás megindítását vagy folytatását rendeli el, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság ugyanazzal az indokkal nem zárhatja le újra az ügyet addig, amíg a bíróság által megjelölt hiányosságokat nem pótolja. Ez a szabály a korrupciós és közpénzügyi ügyek érdemi vizsgálatát erősíti.
Korábbi cikkünkben az uniós pénzek felszabadítását célzó, mintegy 50 oldalas korrupcióellenes törvénycsomag körvonalairól írtunk, amely egyszerre érintené az Integritás Hatóság jogköreinek bővítését, a vagyonnyilatkozati rendszer szigorítását és a magántőkealapok átláthatóságát. A háttérben kiemeltük a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA-k) átalakítását is, valamint azt a vitás pontot, hogy megszűnés esetén a vagyon mely része szállna vissza az államra.
Legfrissebb Legislation hírek
- Forex
- Crypto