A magyar építőipar telekhatár-kitűzési szabály miatt lassul és többletköltségekkel szembesül

A magyar építőipar telekhatár-kitűzési szabály miatt lassul és többletköltségekkel szembesül
Telekhatár szabály lassít

Az idén bevezetett telekhatár-kitűzési előírás komoly fennakadásokat okoz a magyar építőiparban, mert a kötelező eljárás jelentősen meghosszabbítja az előkészítési szakaszt. A csúszások és az egy projektre jutó mintegy nettó 300 ezer forintos pluszteher már a lakásépítések volumenét, valamint a kapcsolódó beszállítói láncot is érinti.

Kiemelések

  • Az új telekhatár-kitűzési szabály miatt a földhivatali folyamat akár másfél hónapig is elhúzódhat a szakemberhiány és papíralapú dokumentumok miatt.
  • Az építtetőkre mintegy nettó 300 ezer forintos többletköltség hárul, miközben a projektek akár hónapokat is csúszhatnak engedélyezési és jóváhagyási problémák miatt.
  • Idén tavasszal az építőipari vállalatok a szokásos alapozási munkák csupán felét tudták elvégezni, a visszaesés már a GDP-t is veszélyezteti.

Az új előírás hatása a kivitelezésekre

Portfolio.hu beszámolója szerint a jogszabálymódosítás célja eredetileg az volt, hogy a tervezés előtti pontos telekhatár-kitűzéssel megelőzzék a szabálytalan építkezéseket és az utólagos pereket. A gyakorlatban azonban a hirtelen átállás nehezen kezelhető helyzetet teremt, mert a felmérést csak megfelelő jogosultsággal rendelkező földmérő mérnök végezheti el, miközben ilyen szakemberekből hiány van a piacon.

A folyamatot a földhivatalok leterheltsége is lassítja. Míg korábban a telek koordinátáinak kikérése néhány napot vett igénybe, most ez a szakemberhiány és a régebbi, papíralapú dokumentumok felkutatása miatt akár másfél hónapig is elhúzódhat.

További nehézséget jelent, hogy a telek kitűzését a szomszédoknak is jóvá kell hagyniuk, az esetleges viták pedig pereskedéshez és több hónapos leálláshoz vezethetnek. Még zökkenőmentes ügyintézés mellett is újabb hatvan napot igényel a földhivatali záradékolás, miközben a gyorsított eljárás csak külön engedéllyel és felár ellenében kérhető.

Piaci visszaesés és szakmai reakciók

A bürokratikus folyamat összességében mintegy nettó 300 ezer forintos többletköltséget ró az építtetőkre, és a vállalkozások folyamatos munkavégzését is akadályozza. Tervezési alaptérkép és engedélyek hiányában a projektek csúsznak, emiatt a munkásoknak és az alvállalkozóknak is várakozniuk kell.

Egy régiós szinten meghatározó építőipari vállalat tapasztalata szerint idén tavasszal a szokásos alapozási munkák csupán felét tudta elvégezni. A kiesés láncreakciót indít el, mert a kisebb építőanyag-felhasználás a beszállítókat és a kapcsolódó szakmunkásokat is nehéz helyzetbe hozza, miközben az évente épülő 12-14 ezer új hazai lakás piacán a visszaesés már GDP-hatással is járhat.

Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke szerint a valódi megoldást az eredeti szabályozás visszaállítása jelentené. Czibik Péter, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Mérnöki Kamara geodéziai szakcsoportjának elnöke ugyanakkor úgy látja, hogy az év második felére a feltorlódott ügyek feldolgozásával és új szakemberek bevonásával normalizálódhat a helyzet.

Korábbi cikkünkben a budapesti új építésű lakások megfizethetőségének romlását és a kínálat átrendeződését elemeztük. Bemutattuk, hogy egy átlagos új lakás megvásárlásához fővárosi átlagban már 24,4 évnyi nettó mediánbérre lenne szükség, miközben a hirdetési kínálat egyre inkább a kisebb alapterületű lakások felé tolódik, és a kerületek között szélsőséges különbségek látszanak.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.