A MAVIR őszi kiegyenlítőpiaci csatlakozást és tárolói bővülést készít elő Magyarországon

A MAVIR őszi kiegyenlítőpiaci csatlakozást és tárolói bővülést készít elő Magyarországon
Új fordulat az energiában

A magyar villamosenergia-rendszer működését 2026-ban egyszerre alakítja az új tárolói kapacitások belépése és az európai kiegyenlítőenergia-platformokhoz tervezett csatlakozás. A MAVIR szerint a változások nemcsak a rendszerirányítást és a szabályozási piacokat érintik, hanem a következő évek hálózatfejlesztési és importfüggőségi kilátásait is.

Kiemelések

  • A MAVIR RRF támogatási programja 500 MW/1000 MWh új hálózati tárolói kapacitást céloz meg 55 pályázó és 70 projekt részvételével, az első elszámolások 2026 januárjára várhatók.
  • Magyarország 2024 őszén tervezi a kiegyenlítő energia platformokhoz való csatlakozást, a PICASSO és MARI rendszerekhez október 6-ig, 44 egység már akkreditációt szerzett, az európai szabványos termékek 2026. október 1-től alkalmazhatók.
  • A MAVIR előrejelzése szerint 2030-ra a naperőművi kapacitás 13–14 GW közé nőhet, az esti csúcsterhelés 2035-re meghaladhatja a 10 000 MW-ot, a magyar rendszer 2030-ig továbbra is importfüggő marad, Paks II. belépésétől függően 2035-ben akár exportossá válhat.

Tárolói program és őszi piaci átállás

A Portfolio.hu beszámolója szerint a MAVIR helyzetjelentést adott a villamosenergia-tárolók RRF támogatási programjáról és a MARI/PICASSO-csatlakozás előkészítéséről. A tárolói program mintegy 500 MW/1000 MWh új hálózati tárolói kapacitás létesítését célozza, összesen 55 pályázóval és 70 projekttel, miközben 2026 januárjára az első elszámolások is megtörténnek.

A támogatási rendszerben érintett projektek jelentős része már sikeresen belép a CfD-alapú elszámolási rendszerbe, amelyben a tárolók bevételeit egy előre meghatározott referenciaszinthez viszonyítják. Ez jelenleg 25 szerződést jelent, további szerződéskötések pedig folyamatban vannak, miközben a MAVIR szerint a tárolók 2026-ban egyre fontosabb szerepet kapnak a rendszerirányításban, a kiegyenlítő szabályozásban és a jövőbeli rugalmassági piacokon.

A kiegyenlítő piacon ősszel jön a következő nagy változás, mivel Magyarország az európai kiegyenlítőenergia-platformokhoz készül csatlakozni. A MAVIR szerint több fontos előfeltétel már teljesül, az akkreditációs folyamat jól halad, 44 egység már megszerzi a részvételhez szükséges minősítést, és a tesztidőszak is zajlik.

A menetrend alapján július elején indulhat el a közel három hónapos élesítési és átállási folyamat, az európai szabványos kiegyenlítőenergia-termékek alkalmazása pedig 2026. október 1-jétől várható. A MAVIR október 6-ig tervezi a platformcsatlakozást, először a PICASSO-rendszerhez az aFRR oldalon, majd ezt követően a MARI-hoz az mFRR piacon, miközben a horvát és román piac ebben az évben még nem csatlakozik.

Hálózatfejlesztés, fogyasztás és importkitettség

A Hálózatfejlesztési Terv alapján a MAVIR 2030-as és 2035-ös sarokévekkel számol, miközben a termelési és fogyasztási szerkezet gyorsan változik. A prognózisokban szerepel a lignit- és gáztüzelésű Mátrai Erőművi blokkok, valamint hosszabb távon több más gáztüzelésű egység kivezetése, ezzel párhuzamosan pedig új belépőként jelenik meg Paks II. és az MVM nagy kombinált ciklusú gázerőművi projektjei, köztük a Tisza és Mátra CCGT-beruházások.

A megújuló oldalon a MAVIR 2030-ra 13-14 gigawatt közötti beépített naperőművi kapacitással számol Magyarországon, ami meghaladja a Nemzeti Energia- és Klímaterv 12 gigawattos célját. A szélerőművi kapacitás 2030-ra mintegy 1090 megawattra emelkedhet, miközben 2035-re a naperőművi bővülés üteme lassulhat, és a növekedés főként a visszwattos és HMKE szegmensben maradhat jelentős.

A fogyasztási oldalon a dinamikusabb forgatókönyv szerint 2035-re az esti csúcsterhelés meghaladhatja a 10 000 MW-ot, ami jóval a jelenlegi 7500 MW körüli csúcsérték fölé emelkedik. Ez a hálózat számára egyszerre jelent kihívást az esti csúcsok, a nagy tavaszi naperőművi betáplálások és a növekvő ipari igények kezelése miatt.

A MAVIR piaci szimulációi azt mutatják, hogy 2030-ban éves szinten továbbra is importos maradhat a magyar villamosenergia-rendszer, függetlenül attól, a vizsgált CCGT-projektekből mennyi valósul meg. 2035-ben viszont a kép erősen függ Paks II. belépésétől, mert időbeni üzembe állás esetén a rendszer akár kismértékben exportossá is válhat, míg csúszás esetén az importarány tovább nőhet.

A következő évek átviteli beruházásai között szerepel a Szolnok-Sándorfalva 400 kilovoltos távvezeték kiépítése, a Biritó-Törökfái kapcsolat létrehozása, valamint több határkeresztező fejlesztés Románia, Szerbia és Szlovákia irányába. Emellett több alállomásban transzformációs kapacitásbővítés is várható, hogy a hálózat kezelni tudja a növekvő ipari fogyasztást, az új naperőművi kapacitásokat és Paks II. jövőbeli belépését.

Korábbi cikkünkben a magyar energiapiac 2025-ös fordulatát elemeztük: a belföldi villamosenergia-termelés bővülése érdemben csökkentette a nettó áramimport arányát, miközben a termelési mix tovább zöldült a megújulók – különösen a napenergia – előretörésével. Ugyanakkor arra is rámutattunk, hogy országos szinten a földgázfelhasználás és a gázimport növekedése felfelé húzza az energiaimport-függőséget, ami a rendszerintegráció, a tárolás és a rugalmasság jelentőségét még inkább felértékeli.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.