A MAVIR őszi kiegyenlítőpiaci csatlakozást és tárolói bővülést készít elő Magyarországon

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
MAVIR kiegyenlítőpiac és tárolók

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptohírek

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozói hírek

Központi bankokról szóló hírek

Sholanke Dele

2 órával ezelőtt

A MAVIR őszi kiegyenlítőpiaci csatlakozást és tárolói bővülést készít elő Magyarországon — Új fordulat az energiában

A magyar villamosenergia-rendszer működését 2026-ban egyszerre alakítja az új tárolói kapacitások belépése és az európai kiegyenlítőenergia-platformokhoz tervezett csatlakozás. A MAVIR szerint a változások nemcsak a rendszerirányítást és a szabályozási piacokat érintik, hanem a következő évek hálózatfejlesztési és importfüggőségi kilátásait is.

Kiemelések

A MAVIR RRF támogatási programja 500 MW/1000 MWh új hálózati tárolói kapacitást céloz meg 55 pályázó és 70 projekt részvételével, az első elszámolások 2026 januárjára várhatók.
Magyarország 2024 őszén tervezi a kiegyenlítő energia platformokhoz való csatlakozást, a PICASSO és MARI rendszerekhez október 6-ig, 44 egység már akkreditációt szerzett, az európai szabványos termékek 2026. október 1-től alkalmazhatók.
A MAVIR előrejelzése szerint 2030-ra a naperőművi kapacitás 13–14 GW közé nőhet, az esti csúcsterhelés 2035-re meghaladhatja a 10 000 MW-ot, a magyar rendszer 2030-ig továbbra is importfüggő marad, Paks II. belépésétől függően 2035-ben akár exportossá válhat.

Tárolói program és őszi piaci átállás

A Portfolio.hu beszámolója szerint a MAVIR helyzetjelentést adott a villamosenergia-tárolók RRF támogatási programjáról és a MARI/PICASSO-csatlakozás előkészítéséről. A tárolói program mintegy 500 MW/1000 MWh új hálózati tárolói kapacitás létesítését célozza, összesen 55 pályázóval és 70 projekttel, miközben 2026 januárjára az első elszámolások is megtörténnek.

A támogatási rendszerben érintett projektek jelentős része már sikeresen belép a CfD-alapú elszámolási rendszerbe, amelyben a tárolók bevételeit egy előre meghatározott referenciaszinthez viszonyítják. Ez jelenleg 25 szerződést jelent, további szerződéskötések pedig folyamatban vannak, miközben a MAVIR szerint a tárolók 2026-ban egyre fontosabb szerepet kapnak a rendszerirányításban, a kiegyenlítő szabályozásban és a jövőbeli rugalmassági piacokon.

A kiegyenlítő piacon ősszel jön a következő nagy változás, mivel Magyarország az európai kiegyenlítőenergia-platformokhoz készül csatlakozni. A MAVIR szerint több fontos előfeltétel már teljesül, az akkreditációs folyamat jól halad, 44 egység már megszerzi a részvételhez szükséges minősítést, és a tesztidőszak is zajlik.

A menetrend alapján július elején indulhat el a közel három hónapos élesítési és átállási folyamat, az európai szabványos kiegyenlítőenergia-termékek alkalmazása pedig 2026. október 1-jétől várható. A MAVIR október 6-ig tervezi a platformcsatlakozást, először a PICASSO-rendszerhez az aFRR oldalon, majd ezt követően a MARI-hoz az mFRR piacon, miközben a horvát és román piac ebben az évben még nem csatlakozik.

Hálózatfejlesztés, fogyasztás és importkitettség

A Hálózatfejlesztési Terv alapján a MAVIR 2030-as és 2035-ös sarokévekkel számol, miközben a termelési és fogyasztási szerkezet gyorsan változik. A prognózisokban szerepel a lignit- és gáztüzelésű Mátrai Erőművi blokkok, valamint hosszabb távon több más gáztüzelésű egység kivezetése, ezzel párhuzamosan pedig új belépőként jelenik meg Paks II. és az MVM nagy kombinált ciklusú gázerőművi projektjei, köztük a Tisza és Mátra CCGT-beruházások.

A megújuló oldalon a MAVIR 2030-ra 13-14 gigawatt közötti beépített naperőművi kapacitással számol Magyarországon, ami meghaladja a Nemzeti Energia- és Klímaterv 12 gigawattos célját. A szélerőművi kapacitás 2030-ra mintegy 1090 megawattra emelkedhet, miközben 2035-re a naperőművi bővülés üteme lassulhat, és a növekedés főként a visszwattos és HMKE szegmensben maradhat jelentős.

A fogyasztási oldalon a dinamikusabb forgatókönyv szerint 2035-re az esti csúcsterhelés meghaladhatja a 10 000 MW-ot, ami jóval a jelenlegi 7500 MW körüli csúcsérték fölé emelkedik. Ez a hálózat számára egyszerre jelent kihívást az esti csúcsok, a nagy tavaszi naperőművi betáplálások és a növekvő ipari igények kezelése miatt.

A MAVIR piaci szimulációi azt mutatják, hogy 2030-ban éves szinten továbbra is importos maradhat a magyar villamosenergia-rendszer, függetlenül attól, a vizsgált CCGT-projektekből mennyi valósul meg. 2035-ben viszont a kép erősen függ Paks II. belépésétől, mert időbeni üzembe állás esetén a rendszer akár kismértékben exportossá is válhat, míg csúszás esetén az importarány tovább nőhet.

A következő évek átviteli beruházásai között szerepel a Szolnok-Sándorfalva 400 kilovoltos távvezeték kiépítése, a Biritó-Törökfái kapcsolat létrehozása, valamint több határkeresztező fejlesztés Románia, Szerbia és Szlovákia irányába. Emellett több alállomásban transzformációs kapacitásbővítés is várható, hogy a hálózat kezelni tudja a növekvő ipari fogyasztást, az új naperőművi kapacitásokat és Paks II. jövőbeli belépését.

Korábbi cikkünkben a magyar energiapiac 2025-ös fordulatát elemeztük: a belföldi villamosenergia-termelés bővülése érdemben csökkentette a nettó áramimport arányát, miközben a termelési mix tovább zöldült a megújulók – különösen a napenergia – előretörésével. Ugyanakkor arra is rámutattunk, hogy országos szinten a földgázfelhasználás és a gázimport növekedése felfelé húzza az energiaimport-függőséget, ami a rendszerintegráció, a tárolás és a rugalmasság jelentőségét még inkább felértékeli.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?