A Széchenyi Kártya Program likviditási hiteleinek kamata a BUBOR-hoz igazodik júliustól

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Széchenyi Kártya kamat BUBOR-hoz igazodik

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozó hatóságok

Központi bankok

Ciaran Ryan

21 órával ezelőtt

A Széchenyi Kártya Program likviditási hiteleinek kamata a BUBOR-hoz igazodik júliustól — Széchenyi hitel kamatváltozás

A kormány átalakítja a Széchenyi Kártya Program egyes likviditási célú konstrukcióinak árazását, miután a fix 3 százalékos kamat jelentős költségvetési terhet okoz. A változás a 2026. július 15-től megkötött szerződésekre vonatkozik, miközben a 2026. június 18-ig befogadott kérelmek még a korábbi feltételekkel maradnak elérhetők.

Kiemelések

A Széchenyi Folyószámlahitel MAX+, Széchenyi Likviditási Hitel MAX+ és Turisztikai Kártya MAX+ kamata 2026. július 15-től a háromhavi BUBOR-hoz (jelenleg 5,89%) igazodik a fix 3 százalék helyett.
A program fenntartására 2025-ben 267 milliárd, 2026-ban 321 milliárd forintos költségvetési keret szerepel, miközben a kamattámogatás évente 150 milliárd forintba kerül.
A módosítás várhatóan csökkenti az arbitrázs lehetőségét, a banki hitelvolumeneket azonban negatívan érinti, mivel az új hitelfelvevők 70 százaléka már 2025-ben is aktív volt a programban.

Kamatmódosítás és költségvetési indokok

A Portfolio beszámolója szerint a minisztérium közleménye szerint a Széchenyi Kártya Program kamattámogatása évente mintegy 150 milliárd forintjába kerül az államnak, miközben a teljes, fix 3 százalékos ügyfélkamatot biztosító támogatási teher ennél is magasabb. A közleményben ismertetett változtatás alapján a Széchenyi Folyószámlahitel MAX+, a Széchenyi Likviditási Hitel MAX+ és a Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+ kamata a jövőben a háromhavi BUBOR szintjéhez igazodik, amelynek jelenlegi értéke 5,89 százalék.

A program fenntartására a költségvetési tervezés 2025-re 267 milliárd forinttal kalkulált, 2026-ra pedig 321 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre. A támogatott hitelek eredeti célja a vállalkozások napi működésének, likviditásának és fejlesztéseinek segítése volt, a tapasztalatok szerint azonban egyes cégek a forrásokat állampapír-vásárlásra használták, és így kockázatmentes kamatkülönbözetet értek el.

A módosítás a 2026. július 15-től megkötött szerződésekre érvényes. A 2026. június 19-től benyújtott kérelmeknél a szerződéskötés már 2026. július 15-től az új kondíciók szerint történik, míg a 2026. június 18-ig befogadott hitelkérelmek esetében a vállalkozások még a fix 3 százalékos kamatozás mellett köthetnek szerződést.

Piaci hatások és a kkv-finanszírozás kilátásai

A döntés csökkenti az arbitrázs jellegű felhasználás lehetőségét, és közelebb viszi a támogatott konstrukciók kamatát a piaci környezethez. A kormány álláspontja szerint a támogatásoknak a működést, a fejlesztést és a gazdasági teljesítmény erősítését kell szolgálniuk, nem pedig hozamkülönbözetre épülő pénzügyi műveleteket.

A banki hitelvolumenekre a lépés várhatóan negatív hatással van, mivel a vállalati hitelpiac bővülése sokáig nulla közelében maradt, majd 2025 utolsó és 2026 első negyedévében gyorsulás látszik, részben a támogatott hitelprogramoknak köszönhetően. Az MNB Pénzügyi stabilitási jelentése szerint ugyanakkor ezek a konstrukciók nem növelik érdemben a hitelpenetrációt, mert az új hitelfelvevők 70 százaléka már 2025-ben is rendelkezett Széchenyi Kártya hitellel.

A konstrukció a változtatás után is kedvezőbb finanszírozási feltételeket kínál a piaci vállalati hiteleknél, és továbbra is elérhető marad a magyar vállalkozások számára. A program részeként változatlanul rendelkezésre áll a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 80 százalékos készfizető kezességvállalása is, amely megkönnyíti a hitelhez jutást és csökkenti a finanszírozó intézmények kockázatát.

Korábbi cikkünk a forint árfolyamának ingadozását és annak kkv-kra gyakorolt hatását járta körül, kiemelve, hogy a volatilitás gyakran nagyobb kockázat, mint maga az árfolyamszint, mert rontja a tervezhetőséget. Arra is rámutattunk, hogy a hazai vállalkozások sérülékenységét az alultőkésítettség és a drága finanszírozás erősíti, ezért stabilabb, kiszámíthatóbb környezetre és könnyebben elérhető kockázatkezelési megoldásokra lenne szükség.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?