A magyar építőipar túlélésre rendezkedik be az uniós források késése közben

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Építőipar és uniós források

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozó hatóságok

Központi bankok

Dan Blystone

1 órával ezelőtt

A magyar építőipar túlélésre rendezkedik be az uniós források késése közben — Építőipar forráshiányban

A magyar építőipar továbbra is szűk kereslettel és növekvő cégmegszűnésekkel szembesül, miközben a frissen bejelentett uniós források rövid távon még nem hoznak érdemi megrendeléseket. A piac számára fontos beruházások várhatóan csak 2027-ben indulnak el, ezért a kivitelezőknek addig a gyenge rendelésállomány mellett kell működniük.

Kiemelések

A magyar kormány és az Európai Bizottság május 29-én 16,4 milliárd euró uniós forrást szabadított fel, de a támogatások legkorábban év végén érkeznek.
Az ágazat teljesítménye 2024 első négy hónapjában 2,2 százalékkal csökkent, míg az új szerződések volumene áprilisban 9,3 százalékkal esett vissza.
Május végére 57 ezer alá csökkent az építőipari cégek száma, idén már több mint 3600 megszűnési eljárás indult, miközben az Opten Cégfluktuációs Indexe májusban 16,62 százalék volt.

Uniós pénzek és elhúzódó élénkülés

A Portfolio beszámolója szerint május 29-én a magyar kormány és az Európai Bizottság megállapodott 16,4 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadításáról, amelyből jelentős összegek juthatnak közlekedési infrastruktúrára, vasútfejlesztésre, valamint bérlakás- és kollégiumépítésre. Ezek a beruházások a nagyvállalatok mellett a kisebb alvállalkozóknak is munkát adhatnak, de a támogatások legkorábban az év végén érkezhetnek meg.

A kormány június közepén benyújtja az átdolgozott helyreállítási tervet, de az érdemi piaci megrendeléseket hozó projektek valószínűleg csak 2027-ben indulnak el. Ez azt jelenti, hogy az ágazatnak a következő időszakban továbbra is a jelenlegi, jelentősen beszűkült keresleti környezetben kell talpon maradnia.

Az év első négy hónapjában a szektor teljesítménye 2,2 százalékkal marad el az előző év azonos időszakától. Bár áprilisban az út- és vasútépítések miatt némi élénkülés látszik, a magasépítési munkák volumene 6,2 százalékkal, az új szerződések száma pedig 9,3 százalékkal esik vissza, ami a későbbi kivitelezési szakaszokra is gyengébb aktivitást vetít előre.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke szerint a választási év erősen befolyásolja a piacot. Elmondása szerint 2026 első öt hónapjában az állami és közösségi építési közbeszerzések volumene a felére esik az előző év azonos időszakához képest, miközben a nagy állami projektek felülvizsgálata több ezer alvállalkozót és beszállítót tart bizonytalan helyzetben.

Cégmegszűnések és regionális nyomás

Az alacsony megrendelésszint a vállalkozások számában is látszik, május végére 57 ezer alá csökken a társas építőipari cégek száma. Az év első öt hónapjában a megszüntetett vállalkozások száma jelentősen meghaladja az új alapításokét, és az elmúlt években megszűnt cégek közel 85 százaléka felszámolással vagy kényszertörléssel zárja le működését, gyakran kifizetetlen számlákat és félbehagyott projekteket hátrahagyva.

Idén májusig már több mint 3600 új megszűnési eljárás indul el. Alföldi Csaba, az Opten szakértője szerint a tavaszi adatok alapján az ágazat jelenleg nem növekedésre, hanem túlélésre fókuszál, mert a kivitelezők számára a politikai bejelentéseknél továbbra is a konkrét szerződések számítanak, és a tartós élénkülés jelei sem a cégtrendekben, sem a rendelésállományban nem jelennek meg.

Az Opten Cégfluktuációs Indexe májusban országosan 16,62 százalék az építőiparban. Megyei bontásban Budapest, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád mutatja a legmagasabb fluktuációt, míg Zala, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron áll a lista alsó végén, ami arra utal, hogy a szektoron belüli nyomás országos, de területileg egyenlőtlenül oszlik meg.

Korábbi cikkünkben az uniós finanszírozású budapesti projektek lehetséges körét vettük sorra, amelyek a helyreállítási alapból és a kohéziós forrásokból kaphatnak támogatást. Kiemeltük többek között a HÉV-járművek cseréjét, a bérlakás- és kollégiumépítési programot, valamint több villamos- és felüljárófejlesztést, miközben arra is felhívtuk a figyelmet, hogy a 2029-es felhasználási határidő miatt főként az előkészített beruházások juthatnak pénzhez.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?