Brüsszel finanszírozhatja a kitoloncolási központokat a következő uniós költségvetésben

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Brüsszel és a kitoloncolási központok finanszírozása

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozó hatóságok

Központi bankok

Dan Blystone

1 órával ezelőtt

Brüsszel finanszírozhatja a kitoloncolási központokat a következő uniós költségvetésben — EU bővítené finanszírozást

Az EU 2028 és 2034 közötti költségvetéséről és a migrációs paktumról zajló vitában egyre nagyobb hangsúlyt kap az elutasított menedékkérők visszaküldésének finanszírozása. Az Európai Bizottság most azt jelzi, hogy kész megvizsgálni az unión kívüli visszatérési központok támogatását, miközben a határvédelemre szánt keret már a jelenlegi terv szerint is jelentősen emelkedik.

Kiemelések

Az Európai Bizottság jelezte, hogy kész megfontolni az unión kívüli visszatérési központok finanszírozását, de konkrét összegről nem nyilatkozott.
A 2028–2034-es uniós költségvetési ciklus tervezetében a határőrizeti forrásokat csaknem háromszorosára, 34 milliárd euróra emelték, amelyből tagállamok migrációs intézkedésekre is kapnak támogatást.
Magyarország a szigorúbb migrációkezelést sürgető 19 ország közös levele mellett a források felhasználását is stratégiai kérdésnek tartja, miközben a nagy tagállamok elzárkóznak befizetéseik növelésétől.

Bizottsági nyitottság és költségvetési keretek

Amint arról a Portfolio.hu beszámolt, az Európai Bizottság hétfői napi sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy kész megfontolni minden kellően "érett" javaslatot a visszatérési központok finanszírozására. Markus Lammert, aki a jogállamisági témákért is felel, többször is megerősítette, hogy a testület nem zárkózik el az ilyen jellegű uniós támogatástól, ugyanakkor konkrét összegről nem adott tájékoztatást.

A vita ahhoz a törekvéshez kapcsolódik, hogy a tagállamok a 2028 és 2034 közötti többéves pénzügyi keretből az unión kívül hozzanak létre olyan központokat, ahol megkezdődhet a menedékkérők fogadása, kérelmeik szigorúbb elbírálása, valamint az elutasított kérelmezők visszaküldésének előkészítése. A bizottsági nyitottság illeszkedik ahhoz, hogy a következő hétéves ciklus tervezetében a határőrizetre fordítható forrásokat már a tavaly nyáron bemutatott változatban is csaknem háromszorosára, 34 milliárd euróra emelték.

A tervezet szerint a tagállamok ebből a keretből online és offline bűnüldözési képességeik erősítésére, a külső határok védelméhez szükséges eszközök beszerzésére, valamint a migrációs paktumban előírt rendszerek bevezetésére is kaphatnak támogatást. Egyelőre nincs jel arra, hogy a teljes keretet tovább növelnék, inkább arról indulhat vita, milyen beruházások férjenek bele politikailag és költségvetésileg ebbe az összegbe.

Tagállami nyomás és magyar mozgástér

A kérdés az elmúlt heti EU-csúcson is éles vitát vált ki, miközben olasz és dán vezetéssel 19 tagállam fordul az Európai Bizottsághoz szigorúbb migrációkezelést sürgető levéllel. A kezdeményezéshez Magyarország is csatlakozik, és a levél azt is felveti, hogy az eddig főként kétoldalú együttműködéseken alapuló visszatérítési központokat uniós pénzből is finanszírozni kellene.

A magyar szempontot erősíti, hogy a 34 milliárd eurós uniós határvédelmi keret nagy összegű forrást jelent egy olyan időszakban, amikor Budapest a migrációs paktum végrehajtásától elzárkózik, és inkább más országoknak nyújtott technikai segítségben gondolkodik. A szöveg szerint így könnyen előtérbe kerülhet egy olyan áthidaló megoldás, amely az uniós határokon kívül próbálja kezelni a problémát.

A mozgástér ugyanakkor szűk marad a következő többéves pénzügyi keretben, mert a védelem és a versenyképesség új prioritásai további forrásokat igényelnek, miközben a legnagyobb tagállamok nem mutatnak érdemi hajlandóságot befizetéseik növelésére. Emiatt a fő kérdés nem feltétlenül az, emelkedik-e a keret, hanem az, hogy a migrációkezelés mely elemei kapnak elsőbbséget az uniós finanszírozásban.

Korábbi cikkünkben az EU-n kívüli visszatérítési központok (return hubok) lehetséges uniós finanszírozása körüli brüsszeli vitát mutattuk be, amely közvetlenül összekapcsolódik a 2028–2034-es többéves pénzügyi keret (MFF) tárgyalásaival. Kitértünk arra is, hogy 19 tagállam – köztük Magyarország – közös levélben sürgeti a szigorúbb migrációkezelést és a központok támogatását, miközben több politikai és működési kockázat is felmerül a javaslattal kapcsolatban.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?