Magyar Honvédség toborzási jutalékrendszerét bírálja Ruszin-Szendi, közel 700 millió forintos közpénzkiadás miatt

Magyar Honvédség toborzási jutalékrendszerét bírálja Ruszin-Szendi, közel 700 millió forintos közpénzkiadás miatt
Vita a jutalékról

A tartalékos toborzásban alkalmazott pénzügyi ösztönzők körül bontakozik ki vita a Magyar Honvédségnél, miután az előző hadvezetés ajánlási jutalékot fizetett új belépők után. A bírálat szerint a konstrukció mintegy 1500 fő bevonásához és közel 700 millió forint közpénz felhasználásához kapcsolódik, miközben a rendszer a mennyiségi növekedést a minőségi szempontok elé helyezheti.

Kiemelések

  • Ruszin-Szendi Romulusz bírálta a Magyar Honvédség toborzási ajánlói rendszerét, amely mintegy 700 millió forint közpénz elköltését jelentette.
  • Átlagosan 470 ezer forint jutalmat fizettek ki fejenként mintegy 1500 új tartalékos katona ajánlása után, amelyet az előző hadvezetés vezetett be.
  • Ruszin-Szendi szerint a jutalékos rendszer rossz motivációkat eredményez és jobban szolgálná a haderő fejlesztését a források katonai célú felhasználása.

Toborzási konstrukció és pénzügyi kifogások

Portfolio.hu beszámolója szerint Ruszin-Szendi Romulusz a közösségi oldalán azt írja, hogy jelentős összegeket fizettek azoknak, akik új tartalékos katonákat hoztak a rendszerbe. Egy-egy sikeres ajánlás után akár félmillió forintos nagyságrendű jutalom is járhatott, amit az előző hadvezetés egyik döntéseként emelt ki.

Ruszin-Szendi szerint az ilyen ajánlói rendszerek inkább biztosítási ügynökhálózatoknál, értékesítő cégeknél vagy hálózatépítő vállalkozásoknál jellemzők, ahol az új ügyfelek vagy belépők számának növelése a cél. Úgy fogalmaz, hogy a Magyar Honvédség nem biztosítótársaság, nem telekommunikációs cég, és nem hálózatépítő vállalkozás, ezért a haderő működését nem lehet piramisjátékhoz hasonló ösztönzőkkel szervezni.

A rendelkezésére álló adatok alapján mintegy 1500 fő érkezett ilyen konstrukcióban a rendszerbe, ami közel 700 millió forint közpénz elköltését jelenti. Ez egy főre vetítve megközelítőleg 470 ezer forintos jutalmat jelenthetett.

Minőségi kockázatok és forrásfelhasználási vita

Ruszin-Szendi a fő problémát abban látja, hogy a belépőknek a próbaidő letelte után is meghatározott ideig állományban kellett maradniuk ahhoz, hogy az ajánlónak ne kelljen visszafizetnie a már kifizetett jutalmat. Érvelése szerint egy ilyen pénzügyi ösztönző könnyen háttérbe szoríthatja azt a kérdést, hogy a jelentkező valóban alkalmas-e katonai szolgálatra, és saját elhatározásából, elkötelezetten kíván-e csatlakozni.

A volt hadvezető szerint a haderőnek olyan emberekre van szüksége, akik önként, meggyőződésből és a haza szolgálatának szándékával lépnek be. Álláspontja szerint a közel 700 millió forintot inkább a katonák élet- és munkakörülményeinek javítására, laktanyák felújítására, modern kiképzési eszközök beszerzésére, felszerelések fejlesztésére vagy a katonacsaládokat támogató programokra kellett volna fordítani.

A vita a honvédelmi szektorban tágabb működési kérdést is felvet, mert a létszám növelése önmagában nem helyettesíti a felkészült és motivált állomány építését. Ruszin-Szendi szerint erős haderőt nem jutalékokból, hanem elkötelezett emberekből lehet felépíteni.

Korábbi cikkünkben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal tervezett felállítását és a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosítás előkészítését foglaltuk össze. Bemutattuk, hogy a kormány a tervezetet társadalmi egyeztetésre bocsátaná, és az új intézmény a korrupciógyanús ügyek mellett a jogalap nélküli gazdagodás vizsgálatára is szélesebb felhatalmazást kaphat.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.