Az Egészségügyi Minisztérium évi 500 milliárd forintos többletforrást és finanszírozási reformot tervez Magyarországon

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Egészségügy: 500 milliárd és reform

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Árupiacok

Központi bankok

Sholanke Dele

11 órával ezelőtt

Az Egészségügyi Minisztérium évi 500 milliárd forintos többletforrást és finanszírozási reformot tervez Magyarországon — 500 milliárd plusz az egészségügynek

A magyar egészségügy átalakítása a bérfeszültségek, a munkaerőhiány és a magas lakossági önrész mellett kerül a kormányzati prioritások közé. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter szerint az első lépések között szerepel az Egészségbiztosítási Alap évi 500 milliárd forintos bővítése, valamint az ágazat működésének átláthatóbbá tétele.

Kiemelések

Az Egészségügyi Minisztérium évi plusz 500 milliárd forint forrást biztosít az Egészségbiztosítási Alapba, uniós támogatások év végére várhatók.
A reform hétlépéses ellátási szemléletváltást, átalakított finanszírozási modelleket, kórházi transzparencia-intézkedéseket és nagyobb orvosi autonómiát céloz.
Ősszel elindul az új clinical governance keretrendszer, független Egészségügyi Minőségellenőrző Hatóságot hoznak létre, és átalakítják a háziorvosi ösztönzőrendszert.

Forrásbővítés és szerkezeti reformterv

A Portfolio beszámolója szerint Hegedűs Zsolt az IME konferencián azt mondja, a kormányzat kiemelt prioritásként kezeli az egészségügyet, és a helyzet rendezésére évi plusz 500 milliárd forintos forrásbővítést vállal az Egészségbiztosítási Alapban. Az uniós források lehívásáról szóló tárgyalások előrehaladott állapotban vannak, lezárásuk augusztus 31-ig várható, így a pénz az év végén megérkezhet a költségvetésbe.

A miniszter szerint az első évben a többletforrást főként az egészségügyi szakdolgozók és orvosok bérhelyzetének hosszú távú rendezésére, valamint az alapellátás megerősítésére fordítják. Azt is hangsúlyozza, hogy a pénz önmagában nem elég, ezért hétlépéses szemléletváltást terveznek, amely a teljes ellátási ciklus költségfigyelésére, az eredményesség mérésére, a kockázati tényezők figyelembevételére, az adatelemzésre, a transzparenciára, a pozitív ösztönzőkre és az epizódalapú, minőségkontrollhoz kötött kifizetésekre épül.

Ennek részeként a minisztérium eltörli a kórházi nyilatkozattételi tilalmat, Semmelweis-napra leszereli a kórházi kamerák arcfelismerő funkcióit, és nyílt pályázatokat ír ki vezetői posztokra. A tárca emellett rendszeres PROMs- és PREMs-mérést vezet be, míg a NEAK-ot egyszerű kifizetőhelyből valódi állami biztosítóvá fejlesztenék, Kaló Zoltán professzor közreműködésével átalakított finanszírozási modellel.

Ágazati hatás és intézményi átalakulás

Ősszel elindul a clinical governance új keretrendszere, amely betegbiztonságra, minőségfejlesztésre, szakmai kompetenciafenntartásra, mentorálásra, betegközpontúságra és kutatástámogatásra épül. Ezzel párhuzamosan egy kormánytól független Egészségügyi Minőségellenőrző Hatóság felállítását is tervezik, amely a minimumfeltételek ellenőrzését és a nyilvános minőségi jelentések elkészítését végzi majd.

A tervek között szerepel az őszinteségi kötelezettség bevezetése is, amely jogilag kötelezővé teszi a kezelési hibák és nemkívánatos események transzparens közlését a betegekkel és hozzátartozóikkal. A miniszter szerint a szakmai autonómia helyreállítása, valamint a Magyar Orvosi Kamara szerepének újragondolása is része a reformnak, miközben az ágazat továbbra is HR-krízissel és növekvő hiányszakmákkal küzd.

Porpáczy Krisztina államtitkár azt mondja, új pénzügyi ösztönzőrendszeren dolgoznak a háziorvosok számára, amely a nagyobb munkaterhelést, a minőségi ellátást, a fiatal praxisvállalókat és a nehezebb körzetekben végzett munkát is elismeri. Hegedűs Zsolt közben őszre tervezi az állami és a magán-egészségügy viszonyának újraszabályozását is, az egyeztetési folyamatba pedig a magánklinikákat is bevonják.

Korábbi cikkünkben az új Egészségügyi Minisztérium felállításáról és a rendszer hiányosságait feltáró, országos adatgyűjtésről írtunk, amely a regionális ellátásszervezés átalakítását készíti elő. Bemutattuk, hogy a tárca első számú forrásallokációs célként a szakdolgozói béremelést jelölte meg, miközben a kórházak valós infrastrukturális és humánerőforrás-helyzetét kérdőíves felméréssel térképezné fel a transzparens döntéshozatal érdekében.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?