Magyarország 2035-re emelné védelmi kiadásait a NATO-csúcson

Magyarország 2035-re emelné védelmi kiadásait a NATO-csúcson
Magyar védelmi kiadások emelkednek

Az ankarai NATO-csúcson a szövetségesi kötelezettségek, az ukrajnai háború és a védelmi ráfordítások növelése kerül a középpontba. Magyar Péter közben azt üzeni, hogy Magyarország megbízható szövetséges marad, miközben továbbra is csak humanitárius segítséget nyújt Kijevnek.

Kiemelések

  • Magyarország vállalja, hogy 2035-re a GDP 5 százalékára emeli védelmi kiadásait, kizárólag humanitárius támogatást nyújtva Ukrajnának.
  • Mark Rutte NATO-főtitkár és Mark Carney kanadai miniszterelnök szerint a tagországoknak jelentősen növelniük kell védelmi költéseiket, Kanada a GDP 4 százalékát célozza.
  • Grönland státusza, illetve Trump igénye ismét feszültséget okozott a NATO-csúcson, míg Dánia a sziget szuverenitásának tiszteletét hangsúlyozta.

Védelmi vállalások és ukrajnai álláspont

Amint arról a Portfolio.hu beszámol, Magyar Péter a csúcstalálkozó második napján azt mondja, Ukrajna az áldozat, Oroszország pedig a brutális agresszor. A magyar kormányfő szerint Magyarország továbbra is kizárólag humanitárius támogatást ad Kijevnek, fegyvereket nem szállít, ugyanakkor elismeri Ukrajna jogát területi integritásának megvédésére.

A találkozó margóján rövid egyeztetést tart Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is. A felek egy hamarosan megvalósuló, várhatóan beregszászi kétoldalú találkozóról állapodnak meg.

Magyar Péter a NATO jövőjéről szólva azt is hangsúlyozza, hogy Magyarország megbízható szövetséges, és vállalja, hogy 2035-re a GDP 5 százalékára emeli védelmi kiadásait.

NATO-egység, kiadási nyomás és belső feszültségek

A csúcstalálkozó előtt jelentős figyelem irányul Donald Trumpra, mivel az amerikai elnök korábban többször élesen bírálja a transzatlanti együttműködést. A jelen lévő vezetők ennek ellenére diplomatikusan és optimistán nyilatkoznak a kapcsolatok jövőjéről.

Mark Rutte NATO-főtitkár úgy látja, hogy Trump elkötelezett a szövetség és a nukleáris biztonság iránt, ugyanakkor Washington joggal várja el az európai tagállamoktól a védelmi kiadások növelését. Rutte azt is hangsúlyozza, hogy a védelmi szövetség, amely egymilliárd ember biztonságáért felel, minden egyes négyzetcentiméterét meg fogja védeni.

Mark Carney kanadai miniszterelnök hasonló álláspontot képvisel, és emlékeztet arra, hogy már a korábbi demokrata adminisztráció is nagyobb hozzájárulást vár el a tagállamoktól. Kanada hamarosan a GDP 4 százalékára növeli védelmi kiadásait, míg Rob Jetten holland kormányfő az orosz fenyegetésre hivatkozva szorosabb európai és amerikai hadiipari együttműködést sürget.

A csúcstalálkozó egyik legsúlyosabb belső feszültségforrását közben Grönland státusza jelenti, miután Trump az első napon ismét kinyilvánítja igényét a szigetre. Mette Frederiksen dán kormányfő erre úgy reagál, hogy Grönland nem eladó, és hangsúlyozza Dánia, valamint a széles autonómiát élvező sziget területi integritásának és szuverenitásának tiszteletben tartását, miközben egy erősebb, az U.S.-szal közösen újragondolt NATO szükségességét is kiemeli.

Korábbi cikkünkben az ankarai NATO-csúcs védelmi kiadási fordulatát és az 5%-os biztonsági-védelmi cél körüli vitákat foglaltuk össze, kiemelve, hogy a pluszforrások hadrafogható képességekké alakítása került a középpontba. Bemutattuk a tervezett védelmi ipari és beszerzési lépéseket, valamint azt is, milyen mozgásteret jelenthet mindez Magyarországnak a regionális logisztikai szerep erősítésében és a szövetségi vállalások teljesítésében.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.