Magyarországon öt napos aláírási határidőt sürget a kormány az Alaptörvény módosításánál

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Alaptörvény módosítás, öt nap

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Ciaran Ryan

Tegnap

Magyarországon öt napos aláírási határidőt sürget a kormány az Alaptörvény módosításánál — Alaptörvény: öt nap döntés

A hétfői rendkívüli parlamenti ülés az Alaptörvény 17. módosítása körüli politikai vitát élezi tovább, miközben Magyar Péter miniszterelnök Sulyok Tamás köztársasági elnök gyors döntését követeli. A kormányfő szerint az államfőnek öt napon belül alá kell írnia a módosítást, és a kabinet arra készül, hogy választ kér az esetleges alkotmánybírósági lépésekről is.

Kiemelések

A magyar kormány öt napos határidőt sürget az Alaptörvény 17. módosításának államfői aláírására, tartalmi kontroll nélkül.
Magyar Péter szerint politikai kockázatot jelenthet, ha Sulyok Tamás Fidesz által készített alkotmányjogi panaszt nyújtana be az Alkotmánybírósághoz.
Fidesz- és KDNP-frakciók távolmaradása és a kabinet sürgetése növeli az alkotmánymódosítás eljárása körüli politikai feszültséget és intézményi kockázatokat.

Parlamenti vita az aláírási határidőről

Mint a Portfolio.hu élő tudósításából kiderül, Magyar Péter a parlamentben arról beszél, hogy Sulyok Tamás az Alaptörvény 17. módosításánál nem kérhet tartalmi kontrollt, mert az államfői jogköröket a korábbi Fidesz-KDNP-kormányzás szűkítette, így a dokumentumot öt napon belül alá kell írnia.

A miniszterelnök azt is állítja, hogy a köztársasági elnök és a Fidesz-KDNP megpróbálhatja hátráltatni a folyamatot. Magyar Péter szerint az államfő csak közjogi érvénytelenség esetén fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ilyen helyzet azonban nincs fenn, és elmondása szerint ezt Sulyok Tamás is elismeri.

Magyar Péter arról is beszél, hogy állítása szerint a Fidesz már elkészített egy alkotmányjogi panaszt, amelyet Sulyok Tamás nyújthatna be az Alkotmánybírósághoz. A kormány ezért arra vár választ, egyeztetett-e az államfő a korábbi kormánypártokkal, létezik-e ilyen beadvány, illetve tervezi-e annak benyújtását.

Politikai és intézményi kockázatok erősödnek

Felszólalásában Magyar Péter több korábbi ügyet is felhoz Sulyok Tamással szemben, és azt állítja, hogy a köztársasági elnök rendre a Fidesz érdekeit védte, amikor az alkotmányossági szempontokkal került szembe. Példaként említi a titkosszolgálatok működését, a gyermekvédelmi intézetekben történt visszaélések ügyét, a Tisza Párt egyik munkatársát érintő eljárást, valamint a gyülekezési jog 2025-ös korlátozását.

A miniszterelnök szerint az államfő több olyan helyzetben sem szólalt fel, amikor intézményi vagy jogállami aggályok merültek fel, beleértve a Kúria vezetésével kapcsolatos szabálymódosításokat és Magyarország esetleges kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból. A rendkívüli ülés politikai súlyát növeli, hogy a Fidesz- és KDNP-frakciók távol maradnak, miközben a kabinet az alkotmánymódosítás körüli eljárás gyors lezárását sürgeti.

Korábbi cikkünkben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) felállítását célzó javaslatot elemeztük, amely az Alaptörvény 17. módosításához kapcsolódva új keretet adna a jogellenesen kikerült közvagyon felkutatásának és visszaszerzésének. Bemutattuk, hogy az ellenőrzési, nyomozati és jogi eszközök egy kézbe szervezése gyorsíthatja az eljárásokat, ugyanakkor a hatalomkoncentráció, az átláthatóság és a jogorvoslat kérdéseit is felveti.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?