Fidesz-frakcióvezetői lemondást hoz az alkotmánymódosítás körüli politikai válság

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Alkotmánymódosítási válság és lemondás

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Dan Blystone

Tegnap

Fidesz-frakcióvezetői lemondást hoz az alkotmánymódosítás körüli politikai válság — Válság és lemondás

Az Országgyűlés előtt álló alkotmánymódosítás jelentős közjogi átrendeződést vetít előre, miközben élesíti a kormánypártok és a Tisza közötti konfliktust. A javaslat mandátumkorlátot vezetne be, új vagyonvédelmi hivatalt hozna létre, és az államfő, valamint az Alkotmánybíróság összetételét is közvetlenül érintené.

Kiemelések

Gulyás Gergely hétfőn bejelenti lemondását a Fidesz frakcióvezetői posztról, tiltakozva a parlamenti mandátumok tizenkét éves korlátozása ellen.
A Tisza-frakció kétharmados többséggel önállóan is módosíthatja az Alaptörvényt, így a Fidesz és KDNP bojkottja jogalkotásilag nem jelent akadályt.
Az Alkotmánybíróságon hetvenéves felső korhatárt vezetnek vissza, ami Polt Péter távozásához és további intézményi kockázatokhoz vezethet.

Politikai törésvonal az alkotmánymódosítás körül

Portfolio.hu beszámolója szerint Gulyás Gergely hétfőn bejelenti lemondását a Fidesz frakcióvezetői tisztségéről, mert álláspontja szerint a parlament előtt lévő javaslat a képviselők legalább felét ellehetetleníti a politikai versenyben.

A tervezet tizenkét éves mandátumkorlátot szabna a parlamenti képviselőknek, és létrehozná a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt. Emellett megszüntetné Sulyok Tamás államfő megbízatását, ami megnyitná az utat egy új köztársasági elnök megválasztása előtt.

Az Alkotmánybíróság tagjaira ismét hetvenéves felső korhatár vonatkozna, így Polt Péternek, a testület elnökének is távoznia kellene. Gulyás ezt példátlannak nevezi, és az előterjesztést kísérő politikai fellépést is erőszakosnak minősíti.

Parlamenti bojkott és intézményi kockázatok

Panyi Miklós megerősíti, hogy a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportjai nem vesznek részt sem a részletes vitán, sem a zárószavazáson, mert állításuk szerint nem asszisztálnak a demokrácia leépítéséhez. A bojkott idején Antall József néhai miniszterelnök sírját koszorúzzák meg.

A szöveg szerint a Tisza-frakció önmagában is rendelkezik a szükséges kétharmados többséggel, így az Alaptörvény módosításához nincs szüksége a Fidesz és a KDNP szavazataira. Ez azt jelenti, hogy a politikai ellenállás inkább legitimációs és intézményi kockázatot jelent, mintsem közvetlen jogalkotási akadályt.

A konfliktus a közösségi médiában is kiéleződik. Magyar Péter azzal vádolja a Fideszt, hogy megtiltja a köztársasági elnöknek az Alaptörvény-módosítás aláírását, és előre elkészíttet egy alkotmánybírósági beadványt, Gulyás viszont visszautasítja a vádakat, és valótlannak nevezi azokat.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) felállítását célzó javaslatról korábban részletesen írtunk, amely új intézményi keretet adna a jogellenesen kikerült közvagyon felkutatására és visszaszerzésére. Cikkünkben bemutattuk, hogy a tervezet az ellenőrzési, nyomozati és jogi eszközök egy kézbe rendezésével gyorsíthatja az eljárásokat, ugyanakkor a hatalomkoncentráció, az átláthatóság és a jogorvoslat kérdéseit is felveti.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?