Magyarország albérletpiaca kínálatszűküléssel néz szembe a nyári szezonban

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Albérletpiac kínálat nyár

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Dan Blystone

Tegnap

Magyarország albérletpiaca kínálatszűküléssel néz szembe a nyári szezonban — Albérletpiac szűkül nyáron

A magyar albérletpiacon júniusban tovább emelkednek a bérleti díjak, miközben a kiadó lakások száma országosan és Budapesten is csökken. A nyár eleji kínálatbővülés idén elmarad, ami a diákok és más bérlők számára szűkebb választékot, középtávon pedig újabb áremelkedési kockázatot jelez.

Kiemelések

Budapesten a havi bérleti díj középértéke 270 ezer forintról 260 ezer forintra csökkent, miközben szűkülnek a kerületi árkülönbségek.
Vidéki egyetemvárosokban Debrecenben 220 ezer, Szegeden, Győrben és Veszprémben 200 ezer forint körül alakul az átlagbérlet, míg Miskolcon a legalacsonyabb, 130 ezer forint.
A nagyvárosi ingatlanpiacon a bruttó bérleti hozamok 3,5–4 százalékra estek, a kínálat hiánya középtávon bérletidíj-emelkedést okozhat.

Budapesti és vidéki árak, középtávú piaci kockázatok

According to Portfolio, a fővárosban a kiadó lakások havi bérleti díjának középértéke a tavaly nyári 270 ezer forintról 260 ezer forintra mérséklődik, miközben csökken a különbség a legolcsóbb és a legdrágább kerületek között. A legmagasabb, 350 ezer forintos átlagár a II. és az V. kerületet jellemzi, míg a XIX., XV., XVIII. és XX. kerületekben 210-220 ezer forint körül alakul a havi bérleti díj, és jelenleg nincs olyan budapesti kerület, ahol az átlag 200 ezer forint alatt maradna.

A legnépszerűbb vidéki egyetemvárosokban a bérleti díjak a 200 ezer forintos szint körül mozognak. Debrecenben 220 ezer forint az átlag, Szegeden, Győrben és Veszprémben 200 ezer forint, míg Miskolcon 130 ezer forinttal a legalacsonyabb a nagy egyetemvárosok között; a megyeszékhelyek rangsorának végén Békéscsaba 115 ezer, Szekszárd pedig 125 ezer forintos középértékkel áll.

Balogh László szerint a következő évek kulcskérdése az albérletpiac egyensúlyának fenntartása lesz. A nagyvárosokban a bérbeadásból származó bruttó hozamok 3,5-4 százalékra csökkennek, az ingatlanok értéknövekedése pedig lassul, ezért a piac veszít vonzerejéből a befektetők szemében; az elmaradó kínálati utánpótlás középtávon hiányhoz és ismételt bérletidíj-emelkedéshez vezethet. A szakértő szerint ezen egy olyan kormányzati bérlakásprogram segíthetne érdemben, amely a bérlők és a bérbeadók érdekeit egyaránt figyelembe veszi.

Korábbi cikkünkben a szegedi ingatlanpiac gyors drágulása utáni megfizethetőségi fordulatról írtunk, ahol a kereslet lassulása és az értékesítési idők nyúlása már egy új egyensúlykeresést jelez. Bemutattuk, hogy a BYD beruházása főként a bérleti keresletet és árakat fűtheti, miközben a szigorú helyi szabályozás, a magas költségek és a lakásáfa körüli bizonytalanság visszafoghatja az új, megfizethető kínálat bővülését.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?