A Sziget újrapozicionálást sürget nemzetközi versenyképessége erősítésére

A Sziget újrapozicionálást sürget nemzetközi versenyképessége erősítésére
Sziget újra pozicionál

A Sziget üzleti modelljében fordulópontot jelez Gerendai Károly visszatérése, miközben a fesztivál a nemzetközi közönség újbóli megszólítását tekinti kulcskérdésnek. A tét az, hogy a rendezvény vissza tud-e térni ahhoz az összetettebb élményhez, amely korábban a budapesti esemény márkaértékének és turisztikai vonzerejének alapját adta.

Kiemelések

  • A Sziget fesztivál nemzetközi látogatóinak visszacsábítása kiemelten fontos, mivel jelentős turisztikai és gazdasági hatást gyakorol Budapestre.
  • A Sziget versenyképességét gyengíti, hogy európai riválisaihoz képest magasabb áfateherrel működik a nemzetközi fesztiválpiacon.
  • A Sziget működésében 0 százalék az állami támogatás aránya, így kizárólag önálló piaci teljesítményei biztosítják fenntarthatóságát.

Nemzetközi látogatók és gazdasági hatás

Mint arról a Portfolio beszámolt, a külföldi közönség visszaépítése ezért üzletileg is meghatározó, mert a Sziget márkaértékének fontos része, hogy jelentős számú látogatót vonz Budapestre más országokból. Gerendai ezt nem pusztán jegyeladási kérdésnek tekinti, hanem olyan turisztikai hatásnak, amelyben külföldön megkeresett jövedelem jelenik meg a magyar gazdaságban.

Megítélése szerint a döntéshozóknak a Szigetre kulturális eseményként és turisztikai termékként is érdemes tekinteniük. A versenyképességet ugyanakkor nemcsak az előadói díjak és a közönség ízlésének változása nehezíti, hanem az is, hogy a fesztivál európai versenytársaihoz képest magasabb áfateherrel működik ugyanazon a nemzetközi piacon.

Gerendai nem tartja kívánatosnak, hogy a Sziget jelentős állami támogatásra épüljön, még akkor sem, ha egy korábbi kutatás szerint a magyar fesztiválok költségvetésének jelentős része közpénzből származik, miközben a Szigetnél ez az arány nulla. Szerinte a támogatás nélküli működés nehezebb út, de az az előnye, hogy a fesztiválnak valódi nemzetközi piaci teljesítményt kell nyújtania.

Korábbi cikkünkben az Európai Bizottság 2026-os adózási jelentésének fő megállapításait vettük át, külön kiemelve, hogy Magyarország az uniós átlagnál alacsonyabb GDP-arányos adó- és járulékbevétel mellett egyre inkább a fogyasztási adókra, ezen belül is az áfára támaszkodik. Arra is rámutattunk, hogy miközben a munkaterhek csökkentek, a bevételi szerkezet eltolódása és a magas hiányvárakozások sérülékenyebbé tehetik a költségvetést.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.