Az EKB felügyelete figyelmeztet: a magasabb kamatok és a bizonytalanság próbára teszik az euróövezeti bankok ellenálló képességét
Az emelkedő kamatlábak, a geopolitikai kockázatok és az eszközpiaci egyensúlytalanságok szélesítik az euróövezeti bankrendszert fenyegető veszélyek körét, noha a bankok továbbra is stabilak. Az Európai Központi Bank szerint az ágazat sokkal erősebb tőke- és jövedelmezőségi pozícióból lép ebbe az időszakba, mint a 2008-as pénzügyi válság vagy a 2012-es államadósság-válság idején.
Kiemelések
- Patrick Montagner, az EKB Felügyeleti Testületének tagja kiemeli, hogy a magasabb kamatok növelik az euróövezeti bankok finanszírozási költségeit, és nyomást gyakorolhatnak a hitelkeresletre, különösen a lakáshitelek esetében.
- Montagner szerint az euróövezeti bankok államkötvény-állománya az eszközök mintegy 9%-át teszi ki, és a kockázatok továbbra is korlátozottak, bár fertőzés alakulhat ki, ha több sokk együttesen következik be.
- Az EKB hangsúlyozza a bankok 2008 óta javuló tőkeminőségét, ugyanakkor a növekvő bizonytalanság és a mesterséges intelligencia által támasztott felügyeleti kihívások miatt óvatosságra int a tőkekövetelmények és a szabályozási keretrendszer enyhítésével kapcsolatban.
Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.
Felügyeleti álláspont a kamatokról, spreadekről és mérlegkockázatokról
Az Európai Központi Bank beszámolója szerint, az EKB felügyeleti ágára hivatkozva, Patrick Montagner, a Felügyeleti Testület tagja úgy véli, hogy a bankfelügyelet az ellenálló képesség szempontjából értékeli a jelenlegi környezetet, miközben több mint két éve fokozódik a bizonytalanság a kamatok, az energiához kapcsolódó geopolitikai kockázatok és a közel nulla hitelfelvételi költségek korszakában felduzzadt magáneszközpiacok terén.Montagner szerint a magasabb kamatok a bankok mérlegének mindkét oldalát érintik. Az ügyfélbetétek és a piaci forrásbevonás miatt emelkednek a finanszírozási költségek, miközben a marzsok nyomás alá kerülhetnek, ha a bankok nem tudják a költségeket hitelkamatokon keresztül áthárítani. Még ha át is árazzák a hiteleket, a kereslet gyengülhet, különösen a kamatérzékeny szegmensekben, például a lakáshiteleknél.
Felhívja a figyelmet a bankok államkötvény-állományára is mint megfigyelendő területre, bár a kockázatot korlátozottnak minősíti. A bankok fedezhetik kamatkockázati kitettségüket, a hatás az eszközök futamidejétől függ, és az államkötvények az euróövezeti bankok teljes eszközállományának mintegy 9%-át teszik ki, miközben a hitelezőknek nem kötelező értékesíteniük ezeket.
A táguló spreadekkel kapcsolatban Montagner szerint az EKB jelenleg nem lát növekvő kockázatot az általa felügyelt bankoknál. A kulcskérdés szerinte nem a korábbi spreads szintekkel való egyszerű összehasonlítás, hanem az, hogy több kockázat miként kapcsolódhat össze, és hogyan idézhet elő olyan stresszt, amely aztán fertőzési csatornákon keresztül az egész pénzügyi rendszerben továbbterjed.
Tőkeerő, versenyképesség és szabályozási vita
Montagner szerint az európai bankok sokkal erősebb helyzetben vannak, mint 2008-ban: lényegesen jobb minőségű tőkével és nagyobb sokkelnyelő képességgel rendelkeznek. Hozzáteszi, hogy a hitelezők az elmúlt két-három évben a stabil jövedelmezőségből is profitáltak, mivel a pozitív kamatok helyreállították pénzügyi közvetítői szerepüket.Hasonló különbséget emel ki 2012-höz képest, amikor az európai bankszektor súlyos nyomás alatt állt, és a bankok nagyrészt leállították egymás hitelezését. Bár az EKB továbbra is óvatos, szerinte a kiindulópont ma jóval ellenállóbb, ezért ennek az ellenálló képességnek a megőrzése a felügyelet központi prioritása.
A versenyképességgel kapcsolatban Montagner szerint az EKB támogatta a szabályozási keretrendszer egyszerűsítésére irányuló erőfeszítéseket, azzal érvelve, hogy a különböző hatóságok átfedő szabályai növelték a komplexitást, és olykor egymásnak ellentmondó hatásokat gyakoroltak a tőkekezelésre. Ugyanakkor szerinte az EKB támogatja az egységes szabálykönyv fenntartását az egész blokkban, csak célzott módosításokkal, mivel a betétesek bizalma nem függhet attól, hogy milyen típusú banknál tartják a pénzüket.
Óvatosságra int a tőkekövetelmények bármilyen enyhítésével kapcsolatban is, amikor a bizonytalanság fokozódik. Ugyanez a logika vonatkozik szerinte a Basel output floorról szóló vitára is, amelynek szerepét fenn kell tartani még akkor is, ha kalibrációját az Európai Bizottság javaslatának megfelelően felülvizsgálják.
Montagner hozzáteszi, hogy a mesterséges intelligencia újabb bizonytalansági réteget jelent a felügyelet számára, ami hatással lehet a hiteldöntésekre, a piaci műveletekre és a kockázatfedezésre. Szerinte a fő aggodalom az, hogy több bizonytalansági tényező egybeeshet, és szélesebb körű gazdasági sokk kiváltójává válhat.
Korábbi beszámolónk a javasolt brit államkötvény-repopiaci reformokról arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatóságok a rövid távú finanszírozási piacok ellenálló képességének erősítését vizsgálják, miközben a brit államkötvények volatilitása továbbra is fennáll. Rámutatott az ágazati figyelmeztetésekre is, miszerint az olyan intézkedéseknek, mint a szélesebb körű központi elszámolás és a minimális haircutok, nem szándékolt következményei lehetnek, többek között az, hogy a hedge fundok nagyobb mértékben támaszkodnak a napi repóra, és sérülékenyebbé válnak a finanszírozási feltételek szigorodása esetén.
Legfrissebb SSM hírek
- Forex
- Crypto