A Médiatanács a reklámadó törlését kéri, a hazai médiapiac működési kockázataira figyelmeztet

Traders Union
Minden hír
Szabályozó hatóságok
Médiatanács: reklámadó törlése

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Eugene Komchuk

05.11.2026

A Médiatanács a reklámadó törlését kéri, a hazai médiapiac működési kockázataira figyelmeztet — Reklámadó veszélyei a médiában

A magyar médiapiac szabályozási környezete újra bizonytalanná válhat a reklámadó tervezett visszavezetésével. A Médiatanács szerint az intézkedés csekély költségvetési többletet hozna, miközben érdemben rontaná a hazai médiaszolgáltatók eredménytermelő képességét és beruházási mozgásterét.

Kiemelések

A Médiatanács azt kéri az Országgyűléstől, hogy törölje a reklámadó újbóli bevezetését az adótörvény-javaslatból, mert a várt 14 milliárd forintos bevétel aránytalanul terhelné a hazai médiacégek működését.
Előrejelzések szerint az RTL üzemi eredménye veszteségbe fordulna, a TV2 nyeresége jelentősen csökkenne, illetve további cégeknél a saját tőkét is apaszthatja az adóteher.
A Médiatanács szerint a reklámadó bevezetése a nemzetközi platformokat is érinti, és a többletteher végül a hirdetőkre, köztük hazai kkv-kra hárulhat, miközben nő a székhelyáthelyezés, munkahelymegszűnés és felügyeleti gyengülés kockázata.

A tervezett adóteher pénzügyi hatásai

Portfolio.hu beszámolója szerint a Médiatanács az Országgyűlésnek küldött állásfoglalásában azt kéri, hogy a döntéshozók vegyék ki az adótörvény-javaslatból a reklámadó újbóli bevezetését. A testület úgy látja, hogy a kormány által várt mintegy 14 milliárd forintos bevétel a teljes költségvetéshez mérten elenyésző, miközben a hazai médiacégek gazdasági alapjait aránytalanul terhelné.

Az állásfoglalás szerint a szűk árréssel működő magyar szerkesztőségek különösen sérülékenyek lennének. A Médiatanács 2025-ös adatokra épülő előrejelzése alapján az adóteher miatt az RTL üzemi eredménye veszteségbe fordulna, a TV2 nyeresége jelentősen csökkenne, az eleve veszteséges vállalkozásoknál pedig a fizetési kötelezettség a saját tőkét is apasztaná.

A testület szerint a forráskivonás elsősorban a hírszolgáltatás minőségét, a saját gyártású tartalmakat és a fejlesztéseket vetné vissza. A dokumentum arra is figyelmeztet, hogy a globális technológiai platformoktól remélt adóbevétel beszedése továbbra is bizonytalan, mivel a 2017 és 2019 közötti tapasztalatok alapján a magyarországi reklámbevételük jelentős része adózatlan maradt.

Szabályozási és piaci következmények

A Médiatanács kifogásolja azt is, hogy a javaslat előzetes hatásvizsgálat nélkül került a parlament elé, noha ezt az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló rendelet, valamint a hazai jogalkotási szabályok is megkövetelik. A bírálat különös súlyt kap, mert a testület az NMHH önálló hatáskörű szerveként az Országgyűlés felügyelete alatt működik, vagyis az ellenvetés intézményen belülről érkezik.

A dokumentum szerint ha a nemzetközi platformok mégis megfizetik a többletterhet, azt várhatóan beépítik áraikba, így a költség végső soron a hirdetőkre, köztük a hazai kis- és középvállalkozásokra hárul. A testület arra is figyelmeztet, hogy a növekvő elvonások külföldre terelhetik a médiavállalatok székhelyét, ami munkahelyek megszűnésével, díjbevételek kiesésével és a hazai hatósági felügyelet gyengülésével járhat.

A reklámadót 2014-ben vezették be, majd több módosítás után 2019 júliusa óta 0 százalékos kulccsal maradt hatályban. A mostani tervezet ismét sávos rendszert alkalmazna 0, 2,5, 4,5 és 7,5 százalékos kulcsokkal; a Médiatanács pedig azt kéri, hogy ha a parlament mégis elfogadja a javaslatot, legalább mérsékelje a hazai szereplőkre jutó terheket, és egy év után vizsgálja felül a szabályozást.

Korábbi cikkünkben a Magyar Bankszövetség kormányzattal folytatott tárgyalásairól és a bankszektort érintő szabályozási, illetve adózási terhek csökkentésére vonatkozó elvárásokról írtunk. A szervezet külön kiemelte a kamatstop megszüntetésének sürgetését, valamint az extraprofitadó és a bankadó mellett a támogatott hitelprogramok kiszámíthatóbb menetrendjének szükségességét.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?