Magyar parlamenti bizottságok vizsgálják a kegyelmi ügyet és a privatizáció múltját

Traders Union
Minden hír
Szabályozó hatóságok
Parlamenti bizottságok vizsgálódnak

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Artem Shendetskii

06.11.2026

Magyar parlamenti bizottságok vizsgálják a kegyelmi ügyet és a privatizáció múltját — Kegyelmi és privatizációs ügyek

Pénteken két parlamenti bizottság is ülésezik Magyarországon, miközben a bicskei kegyelmi ügy és a rendszerváltás körüli privatizáció is politikai és intézményi következményeket vet fel. A délelőtti meghallgatások a 2023-as elnöki kegyelem körülményeire fókuszálnak, délután pedig történészek és egy közgazdász bevonásával indul tovább az állami vagyon magánkézbe kerülésének feltárása.

Kiemelések

A bicskei kegyelmi ügyet vizsgáló parlamenti bizottság pénteken 9 órakor folytatja a 2023-as Novák Katalin-féle kegyelem hátterének feltárását.
A bizottság meghallgatja Szabó Máté volt ombudsmant és több érintettet, valamint dönt a jelentéstételi határidő meghosszabbításáról és az igazságügyi tárcával folytatott egyeztetésről.
Délután 1 órakor a privatizációs bizottság ül össze történészek és közgazdászok bevonásával, ahol dönthetnek a vizsgálathoz bekérendő adatkörökről.

A kegyelmi ügy parlamenti vizsgálata folytatódik

Amint arról a Portfolio beszámolt, pénteken reggel 9 órakor ül össze a bicskei kegyelmi ügyet vizsgáló parlamenti bizottság, amely azt tárja fel, miként kaphatott 2023-ban elnöki kegyelmet Novák Katalintól K. Endre, a bicskei gyermekotthon kényszerítésért elítélt volt igazgatóhelyettese. Az ügy középpontjában az áll, hogy a volt vezetőhelyettes az igazgató ellen tett vallomások visszavonását próbálta elérni.

A testület a mai ülésen meghallgatja Szabó Máté volt ombudsmant is, aki már 2012-ben vizsgálta, hogyan kezelték az otthonban a szexuális visszaélésekről szóló jelzéseket. Klötzl Judit, Balog Zoltán volt protokollfőnöke az intézményt vezető Vásárhelyi János állami kitüntetéséről ad tájékoztatást, míg a bizottság elnöke az igazságügyi tárcával folytatott egyeztetésről és a jelentéstételi határidő meghosszabbításáról is beszámol.

Privatizációs feltárás és politikai következmények

Délután 1 órakor a spontán privatizációt vizsgáló bizottság is ülésezik. A testület azt próbálja feltárni, hogyan került magánkézbe állami vagyon a rendszerváltás környékén, és ebben milyen szerepet játszottak a vállalatvezetők, valamint a korábbi pártállami kapcsolatok.

A bizottság a privatizáció történeti, gazdasági és politikai összefüggéseinek áttekintésére Borvendég Zsuzsanna és Ungváry Krisztián történészt, továbbá Lentner Csaba közgazdászt hívta meg. Az ülésen arról is tárgyalnak, milyen adatokat kérjenek be első körben, és lehetőség szerint döntést is hoznak erről, ami a későbbi vizsgálati munka irányát is meghatározhatja.

Korábbi cikkünkben a 2026-os költségvetés módosításának jóváhagyásáról írtunk, miután a Költségvetési Tanács nem emelt vétót a javaslattal szemben. A beszámoló kiemelte a 7,5%-os GDP-arányos hiányt, az államadósság-ráta emelkedésének kockázatát, valamint azt, hogy a növekedési feltételezéseket lefelé mutató kockázatok övezik. Arra is felhívtuk a figyelmet, hogy az uniós költségvetési szabályok miatt a túlzottdeficit-eljárás további szigorodása is napirendre kerülhet, ami további fiskális nyomást jelenthet.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?