OECD-jelentés szerint a kínai ipari támogatások átírják a beruházási versenyt Európában

OECD-jelentés szerint a kínai ipari támogatások átírják a beruházási versenyt Európában
Kínai támogatások hatása

A globális feldolgozóiparban egyre kevésbé csak a termékek versenye dönt, mert az állami támogatások, az adókedvezmények és az olcsó finanszírozás is meghatározza, hol épülnek új kapacitások. Az OECD új ipartámogatási felmérése szerint ez különösen azokban az ágazatokban látszik, amelyek az európai zöldátmenet, a chipgyártás és a járműipari beruházások szempontjából is kulcsfontosságúak.

Kiemelések

  • Az OECD szerint 2024-ben a 15 kulcságazatban az ipari támogatások értéke eléri a 108 milliárd dollárt, ami árbevételarányosan 1,3 százalék.
  • A kínai iparvállalatok 2005 és 2024 között átlagosan nyolcszor több állami támogatást kapnak árbevételhez mérve, mint OECD-versenytársaik, a 2024-es támogatási ráta Kínában 3 százalék körül mozog.
  • Az OECD szerint a kínai támogatások a globális piaci részesedésnyereségek 60 százalékát magyarázzák, miközben az EU új jogi eszközökkel vizsgálja a külföldi támogatások torzító hatását.

OECD-adatok a támogatási verseny méretéről

A OECD friss ipartámogatási jelentése és a vele együtt elindított MAGIC-adatbázis alapján a 15 vizsgált kulcságazatban az ipari támogatások 2024-ben nominálisan 108 milliárd dollárt érnek el, 2015-ös árakon számolva pedig 94 milliárd dollárt. A vállalati árbevételhez mérve ez 1,3 százalékos szint, ami a 2009-es pénzügyi válság óta a teljes idősor második legmagasabb értéke.

A felmérés 525 nagy gyártócsoportot követ 2005 és 2024 között, és három fő csatornát különít el: a közvetlen állami támogatásokat, a társaságiadó-kedvezményeket és a piacinál olcsóbb finanszírozást. Az OECD szerint különösen Kínában jelent kulcsfontosságú előnyt az állami és szakpolitikai bankok által szervezett hitelezés, mert ez olyan finanszírozási környezetet teremt, amelyet számos nyugati versenytárs piaci alapon nem tud lemásolni.

A jelentés szerint a kínai iparvállalatok 2005 és 2024 között árbevételarányosan átlagosan nyolcszor több állami támogatást kapnak, mint az OECD-országokban működő versenytársaik. A 2024-es adatok alapján a kínai ipari támogatási ráta nagyjából 3 százalék körül mozog, miközben az OECD-régiók többségében jóval 1 százalék alatt marad.

Az ágazati bontásban a napelemgyártás, a félvezetőipar, az alumínium, az acélipar és a hajógyártás szerepel a leginkább támogatott területek között. A napelemiparban a kínai modulgyártók 2024-ben a globális szállítások több mint 90 százalékát adják, miközben az OECD-országok gyártóinak együttes részesedése 10 százalék alá esik a 2005-ös mintegy 80 százalékos szintről.

A félvezetőiparban a helyzet összetettebb, de stratégiailag hasonlóan érzékeny. A globális chipipar 2024-ben 631 milliárd dolláros piac, és bár Kína abszolút értékben kisebb támogatást ad chipcégeinek, mint amennyit az amerikai nagyvállalatok összesen kapnak, árbevételarányosan a kínai félvezetőcégek támogatási rátája 2021-ben és 2022-ben megközelíti a 10 százalékot.

Magyar beruházások és uniós válaszlépések

Az autóipari és alapanyagpiaci torzulások közvetlenül érintik Magyarországot is, mert a hazai ipari szerkezet egyik fő pillére a járműgyártás és az ehhez kapcsolódó elektromobilitási beruházási hullám. Az OECD szerint a kínai autógyártók az OECD-alapú cégekhez képest abszolút értékben kétszer, árbevételarányosan négyszer több támogatást kapnak, ami erősíti mind a hagyományos, mind az új elektromosautó-gyártókat a világpiaci árversenyben.

Az alumínium- és acéliparban a támogatások jelentős része kedvezményes hitel formájában jelenik meg, így válság idején is életben tarthat túlméretezett vagy gyenge jövedelmezőségű kapacitásokat. Ez rövid távon olcsóbb inputot jelenthet az európai járműipar, építőipar és gépgyártás számára, hosszabb távon azonban kiszoríthat európai termelőket és növelheti a stratégiai ellátási láncok külső függőségét.

Az OECD számításai szerint a támogatások már nemcsak kiegészítik a versenyt, hanem mérhetően alakítják a piaci részesedéseket is. A 2005 és 2023 között növekvő vállalatok globális piaci részesedésnyereségének mintegy 22 százaléka magyarázható a kapott támogatásokkal, a kínai cégek esetében pedig ez az arány közel 60 százalék.

Az Európai Unió erre már jogi eszközökkel is reagál, mert a 2023 júliusa óta alkalmazandó külföldi támogatásokról szóló rendelet alapján az Európai Bizottság vizsgálhatja az unión kívüli kormányoktól kapott pénzügyi hozzájárulásokat, ha azok torzíthatják a belső piaci versenyt. Ez felvásárlásokra, közbeszerzésekre és más piaci helyzetekre is kiterjed, így elvileg az EU-ban termelőként megjelenő kínai hátterű vállalatok finanszírozási háttere is ellenőrizhető.

Magyar szempontból ez azért lényeges, mert az olyan beruházások, mint a BYD szegedi gyára vagy a CATL debreceni akkumulátorgyára, nemcsak foglalkoztatási és kapacitásbővítési kérdést jelentenek, hanem uniós versenyjogi vizsgálatok tárgyává is válhatnak. A jelentés alapján a kínai tőke bevonása akkor hozhat tartós gazdasági előnyt Magyarországnak, ha valódi technológiai, beszállítói és exportintegrációt épít ki az európai ipari térben.

Korábbi cikkünkben az Európai Bizottság elemzését vettük górcső alá az ipari foglalkoztatást fenyegető 2026-os kockázatokról, amelyekhez a tartósan magas energiaárak és az ágazati átalakulások is hozzájárulhatnak. Kiemeltük, hogy különösen az autóipar, az akkumulátorgyártás és a napelemipar lehet érintett, ami Magyarország számára is számottevő kitettséget jelent. Az anyag a romló munkanélküliségi és költségvetési előrejelzésekre, valamint a versenyképességi nyomásból fakadó szociális kockázatokra is kitért.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.