A Kunsági borvidék klímaváltozási kockázatai növelik a szőlő-bor ágazat üzleti terheit

Traders Union
Minden hír
Üzlet és vagyon
Kunsági borvidék klímaváltozási kockázatai

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Mira Kyivska

2 órával ezelőtt

A Kunsági borvidék klímaváltozási kockázatai növelik a szőlő-bor ágazat üzleti terheit — Klímaváltozás fenyegeti borvidéket

A Kunsági borvidéken a tartósan melegebb és szárazabb klíma egyre nagyobb minőségi, termésbiztonsági és jövedelmezőségi kockázatot jelent a szőlő-bor ágazatnak. A helyzetet nemcsak a vízhiány, hanem a munkaerőhiány és az alkalmazkodáshoz szükséges tőke, tudás és idő korlátozott elérhetősége is súlyosbítja.

Kiemelések

A Kunsági borvidéken 2024-ben Kecskeméten 77 hőségnapot mértek, 34 napon a napi maximum meghaladta a 35 Celsius-fokot, ami üzleti és minőségi kockázatot jelent a borágazatban.
A 2025-ös évben a borvidéken csak 300-400 milliméter csapadék hullott, miközben a június majdnem teljesen száraz maradt, tovább növelve a termelési bizonytalanságokat.
A termelők 70%-a egyáltalán nem öntöz, 61,8% pedig a munkaerőhiányt is súlyos problémának tartja, ami korlátozza a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás lehetőségeit.

Klímafordulat és termelési kockázatok a borvidéken

Ahogyan a Portfolio az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogjára hivatkozva ismertette, a Kunsági borvidékről készült kutatás rámutat arra, hogy a térség éghajlata a több évtizedes meteorológiai adatsorok alapján új állapotba lépett. A 2000-es évektől a melegebb évek már nem kivételnek számítanak, hanem az új klíma-alapállapot részét képezik, miközben az utóbbi tíz év átlaghőmérséklete Kecskeméten eléri a 11,7 Celsius-fokot.

A tanulmány szerint a felmelegedés a szőlő esetében nem egyszerűen kedvező érési feltételt jelent. A gyorsabb érés és a korábbra tolódó szüret mellett a cukortartalom növekedése nem feltétlenül jár együtt a savak, illatanyagok és fenolos összetevők megfelelő kialakulásával, ami különösen a könnyedebb, üde borokra épülő helyi kínálatnál jelent üzleti és minőségi kockázatot.

A hőmérsékleti szélsőségek is erősödnek, 2024-ben Kecskeméten 77 hőségnapot mértek, közülük 34 napon a napi maximum meghaladta a 35 Celsius-fokot. A csapadékhelyzet 2021 után válik kritikussá, 2025-ben a Kunsági borvidéken csak 300-400 milliméter csapadék hullott, miközben a mezőgazdaság számára kulcsfontosságú június csaknem teljesen száraz maradt több mérési ponton is.

A kutatásban szereplő 152 kérdőíves válasz és 26 termelői, borászati, illetve szakértői interjú alapján a gazdálkodók több mint 90%-a érzékeli az aszály gyakoribbá válását. Több mint 95%-uk tapasztalja a korábbra tolódó szüreti időpontokat, 84%-uk szerint romlik a termésbiztonság, ami közvetlenül érinti a bevételek tervezhetőségét, a szerződéses kötelezettségek teljesítését és a gazdaságok hosszú távú fennmaradását.

Vízgazdálkodási és munkaerő-korlátok fékezik az alkalmazkodást

A Homokhátság homoktalajai eleve kevés vizet tárolnak, a magasabb hőmérséklet pedig fokozza a párolgást, miközben az alacsony páratartalom légköri aszályt idéz elő. A helyzetet súlyosbítja, hogy a talajvízszint az 1970-es évek előtti állapothoz képest átlagosan 1,5-2 méterrel csökken a térségben, egyes magasabban fekvő területeken pedig a süllyedés eléri a 6-7 métert, így a szőlő egyre inkább a megfelelő időben érkező csapadéktól vagy az öntözéstől függ.

A termelők alkalmazkodási szándéka erős, de az öntözési lehetőségek szűkösek. A felmérés szerint a válaszadók 70%-a egyáltalán nem öntöz, hagyományos öntözést csak 25% alkalmaz vagy próbál ki, míg víztakarékos, például csepegtetéses rendszert 17%. Ezzel párhuzamosan több alacsonyabb beruházási igényű módszer, például a mulcshagyás, a talajmozgatás mérséklése vagy a talajjavítás már szélesebb körben megjelenik.

A kutatás szerint a klímaváltozás az ágazat munkaerőigényét is növeli, miközben a rendelkezésre álló emberi erőforrás szűkül. A válaszadók átlagéletkora 56 év, közel ötödük már elmúlt 65 éves, 69,7%-uk súlyosnak vagy rendkívül súlyosnak tartja az idősebb gazdálkodók kiesését és a fiatalok hiányát, míg 61,8% a munkaerőhiányt is súlyos problémának értékeli.

A kisebb gazdaságok így kettős nyomás alá kerülnek, mert sok esetben nincs elegendő emberük a kézi munkákhoz, de nincs elegendő tőkéjük a szélesebb körű gépesítéshez sem. A tanulmány következtetése szerint a Kunság helyzete országos figyelmeztetés, mert a magyar mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodása nemcsak technológiai kérdés, hanem azon is múlik, hogy marad-e elegendő víz, tőke, szaktudás és munkaerő a vidéki térségekben.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?