Magyar kkv-k termelékenységnövelést sürgetnek a finanszírozási és technológiai nyomás közepette

Traders Union
Minden hír
Árupiacok
Kkv-k termelékenységi kihívásai

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Árupiacok

Központi bankok

Dan Blystone

9 órával ezelőtt

Magyar kkv-k termelékenységnövelést sürgetnek a finanszírozási és technológiai nyomás közepette — Kkv-k: növekvő nyomás

A magyar kis- és középvállalkozások számára egyszerre válik meghatározóvá a kiszámítható finanszírozás, a termelékenység javítása és a technológiai alkalmazkodás egy nehezebb gazdasági környezetben. Az ágazati szereplők szerint a versenyképességi gondok már nem csak a hitelköltségekről szólnak, hanem a digitalizáció, a munkaerőhiány, az energiahatékonyság és a generációváltás kezeléséről is.

Kiemelések

A magyar kkv-k termelékenysége elmarad az uniós átlagtól, a digitalizációban lemaradás tapasztalható, mesterségesintelligencia-megoldásokat csak 10 százalékuk használ az EU 20 százalékos átlagával szemben.
A Széchenyi Kártya Program eddig több mint 500 ezer ügyletet generált, közben a magyar kkv-hitelkamatok 8,5 százalékon állnak, ami EU-szinten kiugróan magas.
2031-es euróbevezetést tartanak strukturális felzárkózás kulcsának, de ehhez forintstabilitás és tartós költségvetési fegyelem szükséges, miközben a gyors technológiai adaptáció válik vállalati versenyfeltétellé.

Finanszírozási háttér és szerkezeti kihívások

Mint arról a Portfolio beszámolt, a KAVOSZ és a Portfolio országos rendezvénysorozatának budapesti záróállomásán Gazsi Attila, a VOSZ elnöke azt hangsúlyozza, hogy kiszámítható finanszírozás nélkül nincs tervezés, beruházás, munkahelymegtartás és növekedés. Szerinte a magyar vállalkozások számára most a stabilitás és a megújulás a két legfontosabb feladat, mert a digitalizáció, az energiahatékonyság, a munkaerőhiány, az exportképesség és a generációváltás kihívásaira már nem adható válasz a korábbi működési mintákkal.

A Széchenyi Kártya Program az elmúlt több mint húsz évben a hazai kkv-finanszírozás egyik meghatározó intézményi pillérévé válik. A program indulása óta több mint félmillió szerződött ügylet jön létre, több mint 150 ezer vállalkozás kerül kapcsolatba a hálózattal, jelenleg pedig mintegy 132 ezer aktív szerződés van érvényben, miközben évente nagyjából 40 ezer új ügyletet kötnek.

Végh Richárd, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint a fenntartható növekedés kulcsa a kkv-k termelékenységének emelése. A KAVOSZ több mint 2500 vállalkozás körében végzett felmérése alapján óvatos optimizmus látható, de a növekedési fordulathoz továbbra is kezelni kell a kereslethiányt, a magas bér- és alapanyagköltségeket, az uniós átlagtól elmaradó termelékenységet és a digitalizációs lemaradást.

Magyarországon különösen alacsony a digitálisan fejlett cégek aránya, és a hazai kkv-knak csak 10 százaléka használ valamilyen mesterségesintelligencia-megoldást, szemben az európai uniós közel 20 százalékos aránnyal. A beruházásokat a magas kamatkörnyezet is fékezi, mivel a magyar kkv-hitelkamatok átlagosan 8,5 százalékon állnak, ami Románia mellett a legmagasabb szint az EU-ban.

A hitelaktivitás ennek megfelelően gyenge, az elmúlt hat hónapban a cégek mindössze 5 százaléka vett fel hitelt, és csak 20 százalékuk rendelkezik hitellel vagy tervezi annak felvételét. A Széchenyi Kártya Program ezt a piaci rést próbálja lefedni több mint 60 finanszírozó partnerrel, állami kamat-, garancia- és költségtámogatással, miközben portfóliójának 70 százalékát mikrovállalkozások adják.

Euró, AI és vállalati alkalmazkodás

Az Egyensúly Intézet 2015 és 2025 közötti időszakot vizsgáló hatásvizsgálata szerint a program által generált többlet-gazdasági aktivitásból származó adóbevételek 730 milliárd forintot érnek el, ami meghaladja a költségvetési támogatások összegét. A jövőbeli termékfejlesztések fókuszában ezért a technológiaváltás, a zöld átmenet és a generációváltás áll.

Balog Ádám, az MKIK alelnöke és a KAVOSZ igazgatóságának elnöke úgy látja, hogy a gazdaságpolitikának a mennyiségi szemlélet helyett a minőségre, a hozzáadott értékre és a termelékenységre kell épülnie. Álláspontja szerint a sikeres vállalatok magasabb béreket fizetnek, ami a minőségi munkavégzéssel, a robotizációval és az AI intenzívebb használatával függ össze, miközben a nemzetközi integráció logikus, bár nem kockázatmentes következménye lehet az euró bevezetése.

Madár István, a Portfolio vezető elemzője szerint Magyarország számára a strukturális felzárkózás egyik lehetséges eszköze az euró 2031-es bevezetése lehet, ehhez azonban a forint elértéktelenedésének megállítására és tartós költségvetési fegyelemre van szükség. Úgy véli, a nominális stabilitás nem érhető el a vállalati ár- és bérpolitika átalakítása, valamint a magasan képzett munkaerő arányának érdemi növelése nélkül.

Balogh Petya, a STRT Holding alapító-vezérigazgatója azt mondja, hogy a mesterséges intelligencia teljesítménye jelenleg évente nagyjából huszonhatszorosára nő, és ha ez fennmarad, öt éven belül akár tízmilliószoros tudásbővülés is bekövetkezhet. Szerinte az AI leginkább egy folyamatosan dolgozó, magas képességű gyakornokhoz hasonlítható, amely nem teljes állásokat vált ki, hanem munkafolyamatok egyes lépéseit veszi át.

A rendezvény kerekasztal-beszélgetésén vállalati szereplők azt emelik ki, hogy a nehéz gazdasági helyzetben a gyors alkalmazkodás és a bátor döntések hozzák a növekedést. A példák között szerepel a Kuube Hungary nemzetközi terjeszkedése, az EPS-Global technológiai szolgáltatóvá alakulása, az Amurex gyors reakciója a Covid-időszakban, valamint a MetLife pénzügyi tudatosságot és lojalitási rendszereket hangsúlyozó megközelítése, amelyek együtt azt jelzik, hogy a magyar vállalkozások számára a likviditás, az átlátható működés és a technológiai megújulás egyszerre válik versenyfeltétellé.

Korábbi cikkünkben a magyar gazdaság növekedési modelljének korlátait vettük végig, kiemelve, hogy az exportvezérelt, főként a német járműiparra támaszkodó szerkezet egyre kevésbé garantál tartós felzárkózást. Rámutattunk, hogy a hazai kkv-k termelékenységi lemaradása és a támogatási/olcsó hitel konstrukciók versenyt torzító hatása mellett hiteles költségvetési pálya, inflációletörés és a piaci torzítások visszaszorítása nélkül nehéz tartósan kedvező hozamkörnyezetet és új tőkebeáramlást elérni.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?