Surányi szerint a forint mesterséges felértékelése versenyképességi kockázatot jelent

Traders Union
Minden hír
Gazdasági adatok
Forint felértékelés és versenyképesség

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Aleksandra Chaikina

21.10.2026

Surányi szerint a forint mesterséges felértékelése versenyképességi kockázatot jelent — Forint veszélyben?

A jövő évi költségvetési tervezet és a monetáris politika is a magyar gazdaság fenntarthatóságáról szóló viták középpontjába kerül a napokban tartott előadásokon. Surányi György szerint a jelenlegi árfolyam- és inflációs folyamatok részben mesterségesek, miközben a rezsitámogatás szerkezete továbbra is terheli a vállalkozások versenyképességét.

Kiemelések

A rezsitámogatásra szánt összeg 2025-ben 1 165 milliárd forintra, a GDP 1,1%-ára nő, ami Surányi szerint pazarláshoz és versenyképességi hátrányhoz vezet.
Április óta több mint 5 000 milliárd forint, azaz 14 milliárd eurót meghaladó tőke áramlott Magyarországra a magas rövid oldali forintkamatok miatt, mesterségesen erősítve a forintot.
Az MNB szerint a forint gyors erősödése devizabevételekkel, forintkiadásokkal működő exportőrökre jelentős nyomást helyez, miközben a béremelkedés meghaladja a termelékenység javulását.

Költségvetési és monetáris bírálatok

Portfolio.hu beszámolója szerint Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke a jövő évre szóló költségvetési tervezet kapcsán azt mondja, vannak előremutató elemek, de a rezsitámogatás ügyében nem látszik előrelépés. Előadása szerint az előirányzat alapján a rezsitámogatásra fordított összeg jövőre 1 165 milliárd forintra, a GDP 1,1%-ára nő.

Surányi úgy látja, a jelenlegi rendszer nemcsak energiapazarlásra ösztönöz és nem célzott, hanem keresztfinanszírozást is okoz. Ennek következményeként a magyar vállalkozások Európában a harmadik legmagasabb energiaszámlát fizetik, ami érdemben rontja versenyképességüket.

Az inflációval kapcsolatban azt hangsúlyozza, hogy a gazdaság csak akkor állhat fenntartható és kiegyensúlyozott pályára, ha megszűnik az "elfojtott infláció" és a mesterségesen leszorított árnyomás. A szükséges lépések között az ársapkák felszabadítását, a rezsitámogatás jelenlegi formájának megszüntetését, valamint a víz- és csatornadíjak befagyasztását említi.

Szerinte a monetáris politika rendkívül erős szigora mesterségesen felértékelt árfolyamot és mesterségesen leszorított inflációt okoz. Azt mondja, amíg ekkora a különbözet a rövid oldali forintkamatok és az európai kamatok között, addig a külföldi tőke kockázatmentes spekulációt tud végezni, és április óta 5 000 milliárd forintnál, több mint 14 milliárd eurónál is nagyobb tőke áramlik be az országba, ami erősíti a forintot.

Exportőrökre nehezedő nyomás és termelékenységi vita

Surányi arra is figyelmeztet, hogy ez a tőke ki is tud áramlani, ha megbicsaklik a bizalom például az eurócsatlakozás kérdésében, vagy külső sokk éri a magyar gazdaságot. Értékelése szerint ebben az esetben az árfolyam ismét gyengülhet, ami újabb kockázatot jelentene a gazdaság számára.

A konferencián az MNB jelenlegi vezetése is megszólal, Banai Péter Benő alelnök pedig azt mutatja be, hogy az árfolyam fel- és leértékelődése, valamint az export volumenváltozása között gyakorlatilag nincs közvetlen összefüggés. Ugyanakkor kiemeli, hogy a forint idei gyors erősödése jelentős nyomást jelent azoknak a hazai exportőröknek, amelyek bevételeiket devizában, kiadásaikat viszont forintban realizálják.

Az MNB saját elemzései szerint azonban nem önmagában a rövid idő alatt bekövetkezett forinterősödés okoz problémát a cégeknek, hanem az is, hogy az elmúlt időszakban nagyon jelentős béremelkedés zajlik, amely meghaladja az eredményességet. Banai szerint Magyarországon európai összevetésben is jelentős a termelékenységhez képest végbement béremelkedés.

Az alelnök azt is hangsúlyozza, hogy a termelékenység javulása nemcsak a gazdasági növekedést erősíti, hanem az infláció alacsonyan tartásához is hozzájárulhat. Az általa ismertetett adatok alapján a termelékenyebb cégeknél nagyobb tér nyílik az árak szinten tartására, vagy akár csökkentésére is.

Korábbi cikkünk a győri gazdasági fórum tanulságait foglalta össze, ahol a régió versenyképességének megőrzését a beruházások élénkítésével, a termelékenység javításával és a kiszámítható gazdaságpolitikai környezettel kötötték össze. A megszólalók a költségvetési kiigazítás szükségességét, az euróbevezetési folyamat hitelességének szerepét, valamint a vállalati alkalmazkodás (energiahatékonyság, digitalizáció) és a növekvő fizetésképtelenségi kockázatok jelentőségét is kiemelték.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?