Magyarország szegénységi kockázata évtizedes mélypontra csökkent, de 1,7 millió embert továbbra is érint

Traders Union
Minden hír
Gazdasági adatok
Magyarországi szegénység mélyponton

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Anton Haritonov

05.11.2026

Magyarország szegénységi kockázata évtizedes mélypontra csökkent, de 1,7 millió embert továbbra is érint — Szegénység mélyponton, veszélyben

A magyarországi szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett lakosság aránya 2025-ben 18,3 százalékra csökkent az előző évi 19,5 százalékról. Az AROPE-mutató javulása elsősorban a súlyos anyagi és szociális depriváció visszaeséséből adódik, miközben továbbra is 1 millió 708 ezer ember érintett.

Kiemelések

A KSH szerint 2025-ben a magyar lakosság 18,3 százaléka, azaz 1,7 millió fő érintett szegénységi vagy társadalmi kirekesztettségi kockázatban, ami 1,2 százalékpontos csökkenés éves alapon.
A súlyos anyagi és szociális deprivációban élők aránya 8,5 százalékról 6,8 százalékra csökken, míg a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartások és a relatív jövedelmi szegénység enyhén nőtt.
A roma népesség körében az AROPE-mutató értéke 64,5 százalékról 71,1 százalékra emelkedett, szignifikánsan meghaladva az országos átlagot és további célzott intézkedést indokolva.

AROPE-mutató és a 2025-ös változások

Portfolio.hu beszámolója szerint az Európai Unióban használt AROPE-mutató három tényező alapján méri a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatát, a relatív jövedelmi szegénységet, a súlyos anyagi és szociális deprivációt, valamint a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartások arányát. A KSH adatai alapján 2025-ben a magyar lakosság 18,3 százaléka tartozik legalább egy kategóriába, ami egy év alatt 1,2 százalékpontos csökkenést és 119 ezer fős mérséklődést jelent.

A javulás főként abból adódik, hogy a súlyos anyagi és szociális deprivációban élők aránya 8,5 százalékról 6,8 százalékra csökken. Ez a mutató azokat foglalja magában, akik tizenhárom alapvető szükséglet vagy társadalmi részvételi feltétel közül legalább hetet anyagi okból nem tudnak biztosítani, például a lakás megfelelő fűtését, váratlan kiadások fedezését vagy egyhetes éves üdülést.

A másik két részmutatóban nem látszik érdemi elmozdulás. A nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élők aránya 3,1 százalékról 3,2 százalékra emelkedik, míg a relatív jövedelmi szegénység 14,0 százalékról 14,2 százalékra nő.

A relatív jövedelmi szegénységi adatok értelmezését ugyanakkor korábbi statisztikai aggályok nehezítik. A szöveg szerint a KSH korábban felülvizsgálta legalább a 2018 utáni időszakot, de a kutatók a revízió után is jeleztek anomáliákat, ezért ennek a részmutatónak az alakulását továbbra is indokolt óvatosan kezelni.

Társadalmi csoportok közti eltérések

A kedvező országos trend nem egyformán jelenik meg az egyes háztartástípusokban. A gyermekes háztartásokban élők szegénységi kockázata 21,4 százalékról 19 százalékra csökken 2024 és 2025 között, miközben a gyermektelen háztartásokban 17,4 százalékon változatlan marad.

A gyermekes családokon belül a két felnőttből és egy gyermekből álló háztartásoknál 17 százalékról 11,7 százalékra, a kétgyermekes családoknál 11,9 százalékról 10,6 százalékra mérséklődik a kockázat. Az egyszülős háztartások helyzete is javul, de a mutató még így is magas, 34,1 százalék. Ezzel szemben a három vagy több gyermeket nevelő, két felnőttből álló háztartásoknál romlás látszik, itt az arány 26,9 százalékról 32,3 százalékra emelkedik.

A legkedvezőtlenebb folyamat a roma népességnél figyelhető meg. Körükben az AROPE-mutató értéke 64,5 százalékról 71,1 százalékra nő egyetlen év alatt, vagyis tízből hét roma ember érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés legalább egy formájában.

A részmutatók is jelentős lemaradást jeleznek az országos átlaghoz képest. A relatív jövedelmi szegénység 52,4 százalékról 54,5 százalékra emelkedik a roma lakosság körében, miközben a súlyos anyagi és szociális depriváció 40,1 százalékról 37,7 százalékra csökken, de továbbra is több mint ötszörösen haladja meg a teljes népességre vonatkozó arányt.

Az országos évtizedes mélypont így pozitív fejleménynek számít, de a mutató mögött továbbra is 1,7 millió érintett ember áll. Az adatok arra utalnak, hogy a romák és a nagycsaládosok körében célzottabb támogatási intézkedésekre lehet szükség, feltéve hogy a statisztika megbízhatóan tükrözi a valós folyamatokat.

Korábbi cikkünkben az önkormányzatok finanszírozása körüli feszültségekről írtunk, amelyek a 2026-ra várt bevételi gyengüléssel és az emelkedő működési kiadásokkal együtt erősödnek. Bemutattuk, hogy a kormány reálértéken növekvő települési támogatást ígért a 2025-ös költségvetésben, miközben az önkormányzati szövetségek a szolidaritási hozzájárulás mérséklését és pótlólagos forrásokat sürgettek a likviditási nyomás enyhítésére.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?