Magyarország az EU harmadik legalacsonyabb éves bérszintjét mutatja az Eurostat adatai szerint

Traders Union
Minden hír
Gazdasági adatok
Magyarország EU-s bérszintje

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Anton Haritonov

06.11.2026

Magyarország az EU harmadik legalacsonyabb éves bérszintjét mutatja az Eurostat adatai szerint — Bérek sereghajtó helyen

Az Európai Unióban mért éves átlagkeresetekhez képest Magyarország továbbra is a sereghajtók között áll a teljes munkaidős egyenértékre korrigált 2025-ös adatok alapján. A magyar mutató ugyan gyorsabban nőtt az uniós átlagnál egy év alatt, de még így is csak az EU-s szint 48,4 százalékát érte el.

Kiemelések

Magyarországon 2025-ben az éves, teljes munkaidős egyenértékre korrigált átlagkereset 20 100 euró volt, az uniós átlag 48,4 százaléka.
Magyarországon az éves átlagkereset egy év alatt 8,6 százalékkal emelkedett, miközben az EU-átlag csak 4,3 százalékkal nőtt.
A béradatok szerint Magyarország az EU harmadik legalacsonyabb szintjét mutatja, előtte csak Bulgária (16 200 euró) és Görögország (18 800 euró) áll.

2025-ös béradatok és uniós rangsor

Ahogyan arról a Portfolio az Eurostat pénteken közzétett statisztikája alapján beszámolt, 2025-ben 41 500 euró volt az éves, teljes munkaidős egyenértékre korrigált átlagkereset az Európai Unióban, miközben Magyarországon ugyanez a mutató 20 100 eurót tett ki. Ezzel a magyar érték az uniós átlag 48,4 százalékára rúgott, vagyis az EU-ban mért átlagos éves kereset több mint kétszerese a magyarnak.

A magyar adatnál csak két tagállamban mértek alacsonyabb szintet, Bulgáriában 16 200 eurót, Görögországban pedig 18 800 eurót. A rangsort Luxemburg vezeti 85 600 euróval, utána Dánia következik 73 500 euróval, majd Írország 64 400 euróval.

Felzárkózási ütem és módszertani háttér

A korábbi, 2024-es Eurostat-közlésben Magyarországra 18 500 eurós éves átlagkereset szerepelt, így a mostani adat egy év alatt 8,6 százalékos emelkedést jelez. Ugyanebben az időszakban az uniós átlag 39 800 euróról 41 500 euróra nőtt, ami 4,3 százalékos bővülésnek felel meg.

Az adatok ugyanakkor bruttó, nominális kereseteket mutatnak, nem nettó béreket, és az Eurostat nem korrigálja őket inflációval. A számítás a teljes gazdaság éves bruttó bértömegéből és a foglalkoztatottak számából indul ki, majd a részmunkaidő hatását teljes munkaidős egyenértékre való átszámítással igazítja, így a gyorsabb magyar növekedés ellenére a bérszakadék az uniós szinthez képest továbbra is jelentős marad.

Korábbi cikkünkben a magyar eurócsatlakozás lehetséges forgatókönyveit és a bevezetés várható előnyeit-hátrányait vettük végig, különös tekintettel a vállalati devizakockázatok mérséklődésére és a finanszírozási feltételek alakulására. Azt is kiemeltük, hogy a felkészülés nem pusztán a maastrichti kritériumok teljesítéséről szól: tartósan alacsony infláció, fegyelmezett költségvetés, valamint javuló termelékenység és versenyképesség is szükséges, miközben a monetáris önállóság feladásának kockázatait mérlegelni kell.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?