Pensum Group munkaerő-kölcsönzői kockázatokat jelez a vendégmunkás-engedélyek felfüggesztése miatt

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Vendégmunkás-engedélyek felfüggesztése

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Árupiacok

Központi bankok

Dan Blystone

26.05.2026

Pensum Group munkaerő-kölcsönzői kockázatokat jelez a vendégmunkás-engedélyek felfüggesztése miatt — Vendégmunkás gondok jöhetnek

A magyar munkaerőpiac szűk tartalékai mellett a vendégmunkás-engedélyek tervezett június 1-jei felfüggesztése ellátási és növekedési kockázatokat hordoz a vállalatok számára. A Pensum Group szerint a hazai inaktívak gyors mozgósítása önmagában nem pótolja a kieső külföldi munkaerőt, ezért a szabályozási változás a költségvetést és a foglalkoztatást is érintheti.

Kiemelések

A Pensum Group szerint a vendégmunkás-engedélyek gyors felfüggesztése jelentős rövid távú munkaerőhiányt és magas működési kockázatot okozhat főként nagyfoglalkoztatóknál és kkv-knál.
A Pensum Group becslése alapján a külföldi munkavállalók éves GDP-hozzájárulása 1,5-2%, a költségvetési bevételi hatásuk pedig több száz milliárd forint lehet Magyarországon.
Magyarországon a külföldi munkavállalók aránya 3%, ami alacsonyabb Szlovákia, Lengyelország és Csehország értékénél; a további szűkítés rontaná a régiós versenyképességet.

Szabályozási fordulat és vállalati aggályok

A Portfolio.hu-nak adott interjúban a Pensum Group egyik fő tulajdonosa arról beszél, hogy a tervezett korlátozás rövid távon nem helyettesíthető hazai munkaerő-tartalékkal. Álláspontja szerint a vendégmunkások alkalmazása jelenleg gazdasági szükségszerűség, és a gyors, egyeztetés nélküli szigorítás különösen a nagyfoglalkoztatók és a kkv-k működését nehezíti meg.

A cégvezető szerint az MNB becslése alapján a potenciális munkaerő-tartalék legfeljebb 200-250 ezer fő lehet, miközben 2030-ig közel 300 ezer fővel csökkenhet a munkaképes korú népesség Magyarországon. Hozzáteszi, hogy az alacsony képzettség, a mobilitási és kompetenciailleszkedési problémák, valamint az egészségi és családi körülmények tovább szűkítik a ténylegesen bevonható létszámot, amely szerinte legfeljebb 150 ezer fő körül alakulhat.

Az interjúban elhangzik, hogy a külföldi munkavállalók bérletörő hatásáról szóló feltevés nem támasztható alá. A megszólaló szerint a szabályok ma is előírják annak vizsgálatát, hogy egy adott pozíció magyar munkavállalóval betölthető-e, és csak ennek sikertelensége után lehet vendégmunkást toborozni azonos feltételekkel.

A Pensum Group szerint a jelenlegi szabályozás több ponton ellentmondásos és nehezen alkalmazható, a megfelelési kockázatok pedig magas bírságokkal járhatnak. Ugyanakkor a társaság úgy látja, hogy a rendszer hirtelen leállítása még nagyobb bizonytalanságot okozna, ezért széles körű szakmai egyeztetést sürget a kormányzati döntések előtt.

Növekedési és költségvetési hatások Magyarországon

A társaság becslése szerint a külföldi munkavállalók éves GDP-hozzájárulása 1,5-2% körüli lehet, a hozzájuk kapcsolódó közvetlen és közvetett költségvetési bevételek pedig több száz milliárd forintos nagyságrendet képviselhetnek. A megszólaló ezért úgy véli, hogy az engedélyezés gyors vagy átmenet nélküli korlátozása nemcsak munkaerőpiaci, hanem közvetlen költségvetési és növekedési kockázatot is jelent.

Az interjú szerint Magyarországon a külföldi munkavállalók aránya a teljes foglalkoztatásban 3%, ami elmarad Szlovákia 4,5%-os, Lengyelország 7,1%-os és Csehország 16%-os arányától. A vállalat szerint ez arra utal, hogy a hazai gazdaság már most is alacsony külföldi munkaerő-arány mellett működik, ezért a további szűkítés a régiós versenyképességet ronthatja.

A Pensum Group hosszabb távon a képzések fejlesztését, az automatizálást, a digitalizációt és a robotizációt tartja a legfontosabb kitörési pontnak. Emellett az inaktív rétegek átképzését, az egészségi állapot javítását és a külföldön dolgozó magyarok hazatérését ösztönző programokat is szükségesnek nevezi, miközben saját stratégiájában a DACH-régiós jelenlét jelentős bővítésére készül.

Korábbi cikkünkben a harmadik országbeli vendégmunkások engedélyezésének tervezett, 2026. június 1-től esedékes felfüggesztését elemeztük, és azt, hogy ez a feszes magyar munkaerőpiacon termelési, versenyképességi és költségvetési kockázatokat okozhat. Bemutattuk, hogy a Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalók számottevő GDP- és adóbevétel-hozzájárulást adhatnak, miközben az automatizáció inkább közép-hosszú távú megoldás, ezért a hirtelen szigorítások különösen érzékenyen érinthetik a vállalatok működését.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?