Magyarország vizsgálóbizottságokat állít fel a jegybanki ügyek és a kegyelmi botrány feltárására

Magyarország vizsgálóbizottságokat állít fel a jegybanki ügyek és a kegyelmi botrány feltárására
Vizsgálóbizottságok indulnak

Az új Országgyűlés első rendes ülésén több, az állami működés átláthatóságát érintő döntés születik, miközben a kormány személyi és intézményi változásokat is bejelent. A parlament kedden a Magyar Nemzeti Bank működését, a spontán privatizációt és a kegyelmi botrányt érintő vizsgálóbizottságokról is határoz, ami az állami elszámoltathatóságot érintő következő hónapok munkáját is kijelöli.

Kiemelések

  • Az Országgyűlés két vizsgálóbizottságot állít fel MNB-ügyekben és az 1987-2000 közötti privatizáció, illetve közvagyonvesztés felelőseinek feltárására, december 31-i jelentési határidővel.
  • Magyar Péter bejelentette Hajdu János Terrorelhárítási Központ-főigazgató május 27-i felmentését, miközben közelgő rendőrségi szervezeti reformot jelentettek be.
  • Az ülésen megerősítették a devizahiteles kilakoltatások felfüggesztését, a nyugdíjasok Szép-kártya programját és a Férfi40 program költségvetési vizsgálatának szükségességét.

Parlamenti döntések és kormányzati lépések

Portfolio.hu összefoglalója szerint az Országgyűlés keddi ülésén két vizsgálóbizottság felállításáról döntenek a képviselők, amelyek közül az egyik a Magyar Nemzeti Bank működésével kapcsolatos visszaéléseket, a másik pedig az 1987 és 2000 közötti spontán privatizáció és közvagyon-vesztés politikai és intézményi felelősségi láncát tárja fel. A szöveg szerint mindkét testületet a Tisza Párt frakciója kezdeményezi, és december 31-ig kell nyilvános jelentést készíteniük.

A képviselők emellett határoznak a kegyelmi botrány felelőseit és a gyermekvédelem rendszerszintű válságát vizsgáló bizottság felállításáról is. A parlament fenntartja Kocsis Máté mentelmi jogát, miközben a plenáris ülésen vita alakul ki a szuverenitás és az uniós migrációs bírságok kérdéséről is.

Közben Magyar Péter a Facebookon jelenti be, hogy felmenti Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ főigazgatóját, a döntés pedig május 27-én lép életbe. Ezzel egy időben az is kiderül, hogy a kormány hamarosan benyújtja a rendőrségi szervezetrendszer reformjára vonatkozó javaslatát.

Intézményi reformok és gazdaságpolitikai kihatások

Az ülésnapon több olyan bejelentés is elhangzik, amely a költségvetési és intézményi döntések későbbi pályáját befolyásolhatja. Magyar Péter napirend előtti felszólalásában a parlamenti privilégiumok leépítését, a devizahiteles kilakoltatások felfüggesztését és a nyugdíjasoknak szánt Szép-kártya program elindítását is megerősíti.

A Mi Hazánk által felvetett Férfi40 program ügyében a miniszterelnök azt mondja, hogy a kormány erős szándéka a bevezetés, de előbb fel kell mérni a költségvetés valós állapotát. Ez arra utal, hogy a szociálpolitikai vállalások ütemezése a pénzügyi mozgástér felmérésétől függ.

A kormányzati struktúrában további változások is látszanak: a hétvégén 55 államtitkár kinevezése válik ismertté, miközben a turizmus irányítása várhatóan nem önálló államtitkársági, hanem helyettes államtitkársági szinten történik. A parlament elé közben bekerül a Nemzetközi Büntetőbíróságból történő kilépés visszavonásáról szóló törvényjavaslat is, amelyről kivételes eljárásban akár már szerdán döntés születhet.

Korábbi cikkünkben az Országgyűlés által felállított két parlamenti vizsgálóbizottság részleteit ismertettük, amelyek az MNB korábbi működésével összefüggő visszaéléseket, illetve az 1987–2000 közötti spontán privatizáció és közvagyonvesztés folyamatait vizsgálják. A beszámoló szerint a testületek az Állami Számvevőszék megállapításaira is támaszkodnak, meghallgatásokat és iratbekéréseket folytathatnak, és december 31-ig nyilvános jelentést készítenek.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.