Magyarország uniós forrásokról tárgyal Brüsszelben, a kormány több reformlépést is előkészít

Magyarország uniós forrásokról tárgyal Brüsszelben, a kormány több reformlépést is előkészít
Uniós források és reform

A Tisza-kormány külpolitikai és gazdasági mozgásterének bővítése kerül előtérbe, miközben Magyar Péter Brüsszelben egyeztet az uniós források hozzáféréséről. A látogatás a helyreállítási alap lehívhatósága mellett több frissen bejelentett hazai reformintézkedés időzítésére és hitelességére is hatással lehet.

Kiemelések

  • Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben uniós forrásokról, különösen a helyreállítási alap lehívásáról tárgyal NATO- és EU-vezetőkkel június elején.
  • A magyar kormány bejelentette az Európai Ügyészséghez való csatlakozást és június 1-től moratóriumot vezet be harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatására.
  • Az egészségügy strukturális válságának megoldására évente 500 milliárd forint pluszforrás és új minőségellenőrzési intézmények szükségesek Hegedűs Zsolt szerint.

Brüsszeli tárgyalások és kormányzati program

Portfolio.hu beszámolója szerint Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben tárgyal Mark Rutte NATO-főtitkárral és Bart De Wever belga miniszterelnökkel, pénteken pedig Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével egyeztet. A megbeszélések középpontjában az uniós források, különösen a helyreállítási alap lehívhatósága áll, miközben Orbán Anita külügyminiszter is részt vesz a látogatáson.

A kormányfő a Facebookon közzétett videóban azt is bejelenti, hogy Magyarország hivatalosan is csatlakozik az Európai Ügyészséghez. A kabinet ezt az uniós pénzek hazahozatalával összefüggő jogállami és intézményi lépések egyik fontos elemének tekinti.

A szerdai kormányszóvivői tájékoztatón több gyors intézkedés is napirendre kerül. Június 1-től moratórium lép életbe a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatására, nyilvánosságra hozzák a kórházi fertőzési adatokat, átalakítják a Klebelsberg Központot, valamint felülvizsgálják az iskolakezdési támogatás rászorultsági feltételeit és a pedagógusok sztrájkjogának szabályait.

Intézményi átalakítások és politikai következmények

Az oktatásban és az egészségügyben a kabinet gyors beavatkozásokat készít elő. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a pedagógusokra nehezedő adminisztráció csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről és a továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról beszél, míg Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter szerint a magyar egészségügy strukturális összeomlás szélén áll, ezért az ágazat évente 500 milliárd forint pluszforrásra és új minőségellenőrzési intézményekre szorul.

A közlekedésben Vitézy Dávid sürgős beavatkozásokat rendel el a vasúti pályaudvarokon a kelenföldi mozdonytűz után, és ismét elérhetővé teszi az EMIG-rendszert a vonatok valós idejű követésére. A kulturális tárcánál közben a NAV vizsgálata a Nemzeti Kulturális Alappal kapcsolatos ügyekre terjed ki, miután a minisztérium tájékoztatása szerint nagy mennyiségű ledarált irat kerül elő.

A parlament emellett arról is dönt, hogy Magyarország nem lép ki a Nemzetközi Büntetőbíróságból, és több új vizsgálóbizottság felállításáról határoz. A politikai háttérben Orbán Viktor az RTL-nek azt mondja, nem tart az elszámoltatástól, és miniszterelnöki visszatérését jelenleg nem tartja aktuálisnak.

Korábbi cikkünkben Magyar Péter brüsszeli tárgyalássorozatát vettük át, amelynek fókuszában az uniós források, különösen a helyreállítási alap lehívhatósága állt. Bemutattuk azt is, hogy a kormány a diplomáciai egyeztetésekkel párhuzamosan gyors intézkedéseket és intézményi korrekciókat készít elő több területen, az egészségügytől és oktatástól a közlekedésig.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.