Magyarország ellen két új uniós kötelezettségszegési eljárás indul fogyasztóvédelmi és munkavédelmi ügyekben

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
EU kötelezettségszegési eljárások Magyarország ellen

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Árupiacok

Központi bankok

Ciaran Ryan

28.05.2026

Magyarország ellen két új uniós kötelezettségszegési eljárás indul fogyasztóvédelmi és munkavédelmi ügyekben — Két új EU eljárás

Az Európai Bizottság újabb kötelezettségszegési eljárásokat indít Magyarország ellen olyan uniós irányelvek hiányos átültetése miatt, amelyek a fogyasztói tájékoztatást és a munkavállalók vegyi kockázatokkal szembeni védelmét érintik. Az ügyekben a magyar kormánynak két hónapja van válaszolni és pótolni a hiányzó bejelentéseket, különben az eljárás a következő szakaszba léphet.

Kiemelések

Az Európai Bizottság két kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, mert nem ültette teljes körűen nemzeti jogba két uniós irányelvet.
Az első eljárás a zöld átálláshoz kapcsolódó fogyasztóvédelmi irányelv átültetésének március 27-i határidejének elmulasztása miatt indult, amelyben 20 tagállam érintett.
A második eljárás a munkavállalók ólommal és diizocianátokkal szembeni védelmét szigorító szabályok április 9-i átültetésének hiánya miatt indult többek között Magyarország ellen.

Brüsszeli felszólítás két elmaradt átültetés miatt

Portfolio.hu beszámolója szerint az Európai Bizottság mindkét ügyben felszólító levelet küld Magyarországnak, mert a testület szerint nem történik meg teljes körűen az érintett irányelvek nemzeti jogba ültetése. A mostani lépés a kötelezettségszegési eljárás első szakasza, amely után kielégítetlen válasz esetén indoklással ellátott vélemény következhet, később pedig akár az Európai Unió Bírósága elé is kerülhet az ügy.

Az első eljárás a fogyasztók zöld átálláshoz kapcsolódó tájékoztatásáról szóló szabályokhoz kötődik. A cél az, hogy a vásárlók átláthatóbb és megbízhatóbb információkat kapjanak a termékek környezeti állításairól, fenntarthatósági címkéiről, tartósságáról, javíthatóságáról és a jogszabályi jótállási jogaikról.

A szabályozás a greenwashing visszaszorítását is célozza, vagyis azt próbálja megakadályozni, hogy vállalatok homályos, túlzó vagy ellenőrizhetetlen környezetvédelmi állításokkal reklámozzák termékeiket. Emellett a túl korai elavulás ellen is fellépne, különösen azokban az esetekben, amikor egy termék élettartama indokolatlanul rövid, a javítása nehézkes, vagy a fogyasztó nem kap elegendő tájékoztatást a reális használhatóságról.

A tagállamoknak március 27-ig kellett átültetniük ezt az irányelvet, de Magyarország mellett további 19 tagállam sem teljesíti ezt maradéktalanul a Bizottság megítélése szerint, köztük Belgium, Franciaország, Hollandia, Lengyelország és Svédország.

Munkavédelmi szigorítás érinti a vegyipari ágazatokat

A második ügy a munkavállalók ólommal és diizocianátokkal szembeni védelmét érinti. Az uniós szabályozás jelentősen szigorítja az ólomra és szervetlen vegyületeire vonatkozó munkahelyi és biológiai határértékeket, valamint első alkalommal vezet be kötelező munkahelyi expozíciós határértékeket a diizocianátokra.

Az Európai Bizottság szerint az ólom különösen veszélyes anyag, mert reprodukciót károsító hatása van, és tudományosan nem állapítható meg olyan biztonságos expozíciós szint, amely mellett kizárható a kockázat. A diizocianátok főként bőr- és légúti érzékenyítő anyagok, amelyek munkahelyi asztmával és más súlyos egészségügyi következményekkel hozhatók összefüggésbe.

A szabályozás elsősorban azokat az ágazatokat érintheti, ahol ezekkel a vegyi anyagokkal rendszeresen dolgoznak. A tagállamoknak április 9-ig kellett volna átültetniük az új előírásokat, de Magyarország mellett Belgium, Dánia, Görögország, Spanyolország, Olaszország, Luxemburg, Lengyelország, Portugália és Szlovákia sem igazolja ennek teljesítését.

Korábbi cikkünkben Magyar Péter brüsszeli tárgyalásairól írtunk, amelyek középpontjában az uniós forrásokhoz, különösen a helyreállítási alaphoz való hozzáférés állt. Bemutattuk azt is, hogy a kormány a megbeszélésekkel párhuzamosan több gyors reformlépést és intézményi korrekciót jelentett be, amelyek célja a mozgástér bővítése és a forráslehívás feltételeinek javítása.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?