Zala vármegyei kkv-k finanszírozási igénye nő, a beruházások helyett a stabilitás kerül előtérbe

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Zala kkv-k finanszírozás és stabilitás

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Szabályozó hatóságok

Központi bankok

Sholanke Dele

16.06.2026

Zala vármegyei kkv-k finanszírozási igénye nő, a beruházások helyett a stabilitás kerül előtérbe — KKV-k stabilitásra váltanak

A Zala vármegyei kis- és középvállalkozások egyre nagyobb arányban keresnek külső finanszírozást, miközben a legtöbb cég jelenleg inkább a működés biztonságát védi, mintsem új fejlesztésekbe kezd. A 2025-ös Széchenyi Kártya Program adatai szerint a kereslet 2024-hez képest nagyjából megduplázódik, ami a nehezebb piaci környezetben a likviditási és forgóeszköz-hitelek súlyát is növeli.

Kiemelések

A Zala vármegyei Széchenyi Kártya Program 2025-ös adatai szerint jelentősen nőtt a kkv-k finanszírozási igénye, de a hitelfelvétel főként likviditási célokat szolgál, nem beruházásokat.
A magyar kkv-k súlyosabb gazdasági környezetben működnek: a kb. 8,5 százalékos piaci kkv-hitelkamat még a támogatott hitelprogram mellett is magas, a Széchenyi Mikrohitel MAX+ fix 3 százalékos forintalapú finanszírozást kínál.
A zalai cégek versenyképessége az alkalmazkodóképességen, digitalizáción, AI és K+F beruházásokon múlik, ugyanakkor a magyar kkv-k AI-használati aránya csak 10 százalék az EU 19 százalékos átlagához képest.

Finanszírozási kereslet és beruházási döntések

A Portfolio.hu beszámolója szerint a Zala vármegyei Széchenyi Kártya Program 2025-ös adatai a vállalkozások finanszírozási igényének érezhető erősödését mutatják. Kovács Dezső, a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ezt azzal magyarázza, hogy a térség gazdaságát meghatározó mikro-, kis- és középvállalkozások a gyengébb piaci környezetben is igyekeznek fenntartani működésüket és megőrizni munkahelyeiket.

Az igénylések szerkezete ugyanakkor óvatos vállalati magatartásra utal. A kihelyezések döntő része folyószámla-, likviditási és forgóeszköz-finanszírozáshoz kapcsolódik, miközben a beruházási célú hitelek súlya jóval kisebb, vagyis a zalai kkv-k jelentős része jelenleg nem bővítésben, hanem stabilizálásban gondolkodik.

Végh Richárd, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint a magyar kkv-k ma jóval nehezebb gazdasági környezetben működnek, mint a 2010-es években. A vállalkozások magasabb finanszírozási költségekkel, drágább energiával és alapanyagokkal, gyengébb belső és külső kereslettel, valamint szűkebb munkaerőpiaci tartalékokkal szembesülnek, ami a beruházási hajlandóságon is látszik.

A program ebben a helyzetben pénzügyi mozgásteret adhat a cégeknek. A KAVOSZ szerint támogatott hitelprogram nélkül a forinthitelezés érdemben beszűkülne a kkv-k számára, miközben a hozzávetőleg 8,5 százalékos piaci kkv-hitelkamat még mindig túl magas sok vállalkozásnak.

A kisebb és induló cégek számára a Széchenyi Mikrohitel MAX+ jelenthet beruházási forrást. Korsósné Maku Márta, a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. üzleti igazgatója szerint a konstrukció már néhány hónapos céges múlttal is elérhető, fix évi 3 százalékos forintalapú finanszírozással, és ingatlanvásárlásra, eszközbeszerzésre, építésre vagy fejlesztésre is felhasználható.

Versenyképesség, digitalizáció és alkalmazkodás Zala vármegyében

A finanszírozási kérdések mellett a termelékenység és a technológiaváltás is egyre fontosabbá válik a térség vállalkozásainál. Végh Richárd szerint az AI-t használó magyar kkv-k aránya 10 százalék körül alakul, szemben a 19 százalékos uniós átlaggal, miközben az informatikai és K+F-beruházások súlya is elmarad az EU-s szinttől.

P. Tóth András, az STRT technológiai vezetője azt hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia a kkv-knál elsősorban a rutinfeladatok gyorsításában hozhat gyors eredményt. A technológia használható tartalomgyártásra, idegen nyelvű videók készítésére, egyszerű weboldalak és kalkulátorok létrehozására, megbeszélések dokumentálására, belső tudásbázisok építésére és ügyfélszolgálati támogatásra is.

Dr. Fehérvölgyi Beáta, a Pannon Egyetem dékánja szerint a vállalkozásoknak egyre gyorsabban kell új tudást bevonniuk működésükbe, ezért felértékelődik az egyetemekkel való együttműködés, a kutatás-fejlesztési kapcsolat, valamint a rövid ciklusú képzések és mikrotanúsítványok szerepe. Ez különösen olyan területeken lehet fontos, mint az AI-alkalmazás, az adatvezérelt döntéshozatal, az ESG vagy a digitális marketing.

A vállalatvezetői kerekasztal tapasztalatai alapján a zalai kkv-k egyszerre kezelik a kereslet ingadozását, az árfolyamhatásokat, a finanszírozási döntéseket, a munkaerőhiányt és a generációváltást. A megszólaló cégvezetők szerint a pénzügyi tudatosság ma már nem adminisztratív feladat, hanem a versenyképesség alapja, mert csak az a vállalkozás tud időben beruházni és alkalmazkodni, amely pontosan látja saját mozgásterét.

A zalai tapasztalatok azt mutatják, hogy a sikeres kkv-k jelenleg nem feltétlenül a leggyorsabb növekedésre törekednek. Inkább arra készülnek, hogy stabil működés mellett megőrizzék alkalmazkodóképességüket, és amikor a piaci kereslet újra erősödik, készen álljanak a fejlesztések elindítására.

Korábbi cikkünkben a Demján Sándor Tőkeprogram kifizetéseinek elhúzódásáról írtunk, amely miatt több száz nyertes kkv hónapok óta várja a megígért forrásokat, miközben már beruházási kötelezettségeket vállalt. Bemutattuk, hogy a forráshiány és a lassuló folyósítások közel 200 cég működésére és mintegy 1600 munkahelyre helyezhetnek nyomást, és az érintettek egyre konkrétabb határidőket sürgetnek a kifizetések újraindítására.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?