Budapest és a kormány közös fejlesztési cégről tárgyalhat a Rákosrendező projekt finanszírozására

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Budapest és kormány közös fejlesztés

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Árupiacok

Központi bankok

Ciaran Ryan

Tegnap

Budapest és a kormány közös fejlesztési cégről tárgyalhat a Rákosrendező projekt finanszírozására — Közös fejlesztés Rákosrendezőn

A több mint 16 milliárd eurós uniós helyreállítási alap megnyílásával a kormány egymilliárd eurót irányoz elő megfizethető lakhatási programokra Magyarországon. A budapesti felhasználás egyik legösszetettebb kérdése Rákosrendező jövője, ahol a főváros és az állam közös projektcégben oldhatja fel a tulajdonosi és finanszírozási patthelyzetet.

Kiemelések

A kormány és Budapest közös projektcég létrehozásáról tárgyal a Rákosrendező fejlesztéshez, lehetővé téve uniós források fogadását és megfizethető lakhatás finanszírozását.
A főváros 59 milliárd forintért vásárolta a 80 hektáros területet, de egyelőre csak 12,7 milliárd forintot fizetett ki, miközben továbbra is vita van a tulajdoni arányokról (fővárosi javaslat: 60-40%, kormány: 75-25%).
Az egymilliárd eurós uniós helyreállítási alap forrásaihoz magántőkét is társítanak, és az állami támogatást 20 százalékban maximalizálnák; a közös társaság létrejötte augusztus vége–szeptember között várható.

Rákosrendező finanszírozási és tulajdonosi vitája

Mint arról a Portfolio.hu beszámolt, a kormány és a főváros között a háttérben már megindult az egyeztetés egy olyan közös projektcég létrehozásáról, amely alkalmas lehet az uniós források fogadására. A konstrukció célja, hogy kezelje a Rákosrendező körüli jelenlegi helyzetet, miközben megnyitja az utat a megfizethető lakhatási fejlesztések előtt.

A 80 hektáros területet a fővárosi tulajdonú Budapesti Közművek vásárolta meg elővásárlási jogával élve, megakadályozva az Orbán-kormány korábbi, arab befektetőkkel tervezett ügyletét. Az 59 milliárd forintos vételárból azonban eddig csak az első, 12,7 milliárd forintos részletet fizették ki, és a főváros szűkös pénzügyi helyzete miatt a fennmaradó összeg rendezése helyett inkább az ingatlan projektcégbe vitelét támogatja.

A birtokbaadás továbbra sem történt meg, a terület nagy részét még mindig a MÁV használja. Emellett a Tisza-kormánynak kellene teljesítenie a korábban ígért, 800 millió eurós állami infrastrukturális beruházásokat is, köztük a Szegedi úti felüljáró megépítését és a kisföldalatti meghosszabbítását.

Uniós lakhatási program és budapesti fejlesztési modell

A kormány az uniós helyreállítási alapból egymilliárd eurót szán megfizethető lakhatást biztosító programokra, miközben az alap feltételrendszerét július végéig, a hazai projektalapot pedig augusztus végéig kell létrehozni. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter eddig két budapesti helyszínt jelölt meg lehetséges célpontként, a Diákvárost és Rákosrendezőt, amelyek közül az előbbi jogi és tulajdonosi szempontból egyszerűbbnek számít.

A fejlesztési koncepcióban a két oldal között egyetértés mutatkozik, mert luxusfelhőkarcolók helyett megfizethető lakásokat, kiterjedt zöldfelületeket és magas színvonalú közösségi közlekedést akarnak kialakítani, a 15 perces város modelljét követve. A tulajdoni arányokról ugyanakkor még jelentős az eltérés: Karácsony Gergely a főváros javára 60-40 százalékos megosztást tart reálisnak, míg a lap kormányzati forrásai szerint az állam 75-25 arányú többséget és az ehhez kapcsolódó irányítási jogokat várna el.

Vitézy Dávid a közös vállalkozásról annyit jelzett, hogy nyitottak a tárgyalásokra, ha a főváros önállóan nem képes végrehajtani a beruházást. A finanszírozási modellben az uniós támogatások mellé magántőkét is bevonnának, miközben az állami támogatás átlagos mértékét 20 százalékban maximalizálnák a piaci torzulások elkerülése érdekében; a közös társaság létrehozását a főváros augusztus végére, a kormányzati oldal inkább szeptemberre várja.

Korábbi cikkünkben a Rákosrendező tervezett fejlesztését vettük át, amely 25 hektáros közparkot, mintegy 10 ezer megfizethető lakást és új közlekedési csomópontokat foglalna magában. Kitértünk arra is, hogy a projektben uniós forrásokra támaszkodnának a szociális lakhatás, a kollégiumépítés és a kapcsolódó infrastruktúra – például a Szegedi úti felüljáró, az új vasútállomás és a kisföldalatti meghosszabbítása – finanszírozásához, miközben a koncepció felhőkarcolók nélkül, alacsonyabb parkolószámmal és nagy zöldfelületekkel számol.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?