Tisza-kormány vagyonvisszaszerzési hivatal létrehozását készíti elő Magyarországon

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Tisza-kormány vagyonvisszaszerzési hivatal

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Árupiacok

Központi bankok

Dan Blystone

Tegnap

Tisza-kormány vagyonvisszaszerzési hivatal létrehozását készíti elő Magyarországon — Vagyonvisszaszerző hivatal indul

A Tisza-kormány hétfői parlamenti felszólalásában a közvagyont érintő visszaélések feltárását és az állami vagyon visszaszerzését állítja középpontba. A kezdeményezéshez alaptörvény-módosítási javaslat is kapcsolódik, amely a korábbi rendszer idején kinevezett közjogi méltóságok helyzetét rendezné.

Kiemelések

Magyar Péter javaslatot terjeszt be a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítására, amely a közvagyon visszaéléseit és korrupciós ügyeket vizsgálná.
Az új hivatal egyesítené a nyomozati, pénzügyi és jogi szakértelmet, céghálók, stróman- és offshore-konstrukciók feltárására fókuszálna.
Sulyok Tamás köztársasági elnök az alkotmányos vita középpontjába került, miután elutasította lemondását, és az ügy elérte az Alkotmánybíróságot.

Parlamenti program és intézményi terv

Amint arról a Portfolio.hu beszámolt, Magyar Péter hétfőn 13 órától tart felszólalást a parlamentben, amelynek középpontjában a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítására vonatkozó javaslat áll. A kormányfő a beszédben azt mondja, elindítják a „Tisztítótűz” műveletet, mert szerinte az országnak meg kell szabadulnia egy gazdasági maffiától.

A tervek szerint az új hivatal a közvagyont érintő visszaélések, korrupciós ügyek és vitatott eredetű vagyongyarapodások feltárásával foglalkozna. A koncepció alapján a szervezet a nyomozati, pénzügyi és jogi szakértelmet egyesítené, és feladata lehetne a pénzmozgások feltárása, a céghálók vizsgálata, valamint a stróman- és offshore-konstrukciók felderítése.

Magyar Péter beszédében az 1992-es olasz maffiaellenes küzdelemre is utal, és Giovanni Falcone, valamint Paolo Borsellino példáját említi. A felszólalás szerint az olaszországi merényletek utáni társadalmi felháborodás hozzájárult a maffiaellenes törvények elfogadásához és a Maffiaellenes Nyomozó Hivatal létrehozásához, ezt a történeti párhuzamot a kormány mostani fellépésének indoklására használja.

Alkotmányos vita és állami működési hatás

A parlament elé kerülő másik jelentős ügy a közjogi méltóságok helyzetének rendezése. A kormány álláspontja szerint a korábbi rendszer idején kinevezett vagy megválasztott intézményvezetők egy esetleges politikai váltás után is fenntarthatják az előző rendszer befolyását az állami intézményekben.

A vitában több vezető közjogi szereplő neve is felmerül, köztük a köztársasági elnök, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke. Az érintettek ugyanakkor azzal érvelnek, hogy törvényes megbízatásuk és ciklusokon átívelő mandátumuk az intézményi függetlenséget szolgálja.

A legélesebb vita Sulyok Tamás köztársasági elnök körül alakul ki, miután elutasítja a lemondására vonatkozó politikai felszólításokat. Az ügy alkotmányjogi dimenziót kap azzal, hogy az államfő a Velencei Bizottsághoz, majd az Alkotmánybírósághoz fordul, miközben az Alkotmánybíróság több tag kizárása miatt nem tud érdemben dönteni, így a tervezett jogi és intézményi átalakítások a kormányzati működés és a magyar intézményrendszer egészére is kihatnak.

Korábbi anyagunkban Sulyok Tamás köztársasági elnök Alkotmánybírósághoz benyújtott beadványáról írtunk, amely előzetes alkotmányossági állásfoglalást kért egy lehetséges, konkrét személyre szabott alaptörvény-módosítás kapcsán. Az ügy érdemi tárgyalása végül elmaradt, mert több kizárás miatt a testület nem tudta biztosítani a határozatképességhez szükséges létszámot, így a napirendről levették a kérdést. A vita tétje az volt, hogy az ilyen célzott módosítások minősülhetnek-e „valódi” alkotmánymódosításnak, illetve megnyílhat-e előttük a tartalmi felülvizsgálat lehetősége.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?