Magyarország vagyonvisszaszerzési hivatalt hoz létre korrupciós vizsgálatokra

Magyarország vagyonvisszaszerzési hivatalt hoz létre korrupciós vizsgálatokra
Új hivatal a korrupció ellen

A magyar kormány átfogó intézményi és alkotmányos reformcsomagot jelent be, amelynek központi eleme a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítása. A tervezett hatóság a közvagyon sorsának feltárását és a jogellenesen megszerzett vagyon visszaszerzését célozza, miközben a kabinet a jogalkotási munkát a nyár folyamán is folytatja.

Kiemelések

  • Magyarország új vagyonvisszaszerzési hivatalt hoz létre, amely jogalap nélküli gazdagodás vizsgálatára és kockázatelemzésre is jogosult lesz, a törvényjavaslat hétfőn kerül a parlament honlapjára.
  • A hivatal kis apparátussal, ügyészek, NAV-osok, pénzügyőrök és rendőrök bevonásával működik majd, a társadalmi egyeztetés öt napig tart, és az alkotmánymódosítás is a csomag része.
  • Az intézkedéscsomag a korrupcióellenes fellépést alkotmányos reformokkal köti össze, a magyar GDP 7-8%-át érintő korrupció miatt, amellyel a befektetői bizalmat kívánják javítani.

A hivatal feladatai és a jogszabályi menetrend

A Portfolio.hu tudósítása szerint Magyar Péter rendkívüli sajtótájékoztatóján azt mondja, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal a jogalap nélküli gazdagodást is vizsgálni fogja. A folyamat kockázatelemzéssel indul, és helyszíni vizsgálatot is magában foglalhat, miközben a kapcsolódó törvényjavaslat még hétfőn megjelenik a parlament honlapján.

A kormányfő szerint a hivatalnak nem lesz nagy apparátusa, mert a meglévő állomány bevonására támaszkodik. A munkába ügyészeket, NAV-os szakembereket, pénzügyőröket, rendőröket és kockázatelemzőket is bevonnának, a vezetők pedig 24 órás rendőri védelmet kapnának.

Magyar Péter azt is közli, hogy a jogalkotási munka egész nyáron folytatódik. A társadalmi egyeztetésre bocsátott csomagban az alkotmánymódosítás és a vagyonvisszaszerzési hivatal létrehozása a két kiemelt elem, az egyeztetésre pedig öt nap áll rendelkezésre.

Politikai és intézményi hatások Magyarországon

Az intézkedéscsomag a korrupcióellenes fellépést szélesebb alkotmányos átalakítással köti össze. Magyar Péter szerint a magyar GDP 7-8%-a tűnik el korrupció miatt, ezért a NAV-ot arra szólítja fel, hogy szabadon dolgozzon, politikai befolyás nélkül.

A bejelentés része az is, hogy a kormány alaptörvény-módosítással kezdeményezi Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, továbbá szeptembertől átfogó alkotmányozási folyamat indulna, amelynek eredményét népszavazás erősítené meg. A tervek szerint csökkentik a sarkalatos törvények számát, visszaállítják az alkotmánybírákra vonatkozó 70 éves felső korhatárt, és megerősítik a bírói önigazgatást.

A kormányfő a programot a magyar gazdaság és állami működés megtisztításának eszközeként mutatja be. Ha a hivatal ténylegesen széles vizsgálati jogosítványokkal indul el, az érdemben befolyásolhatja a korrupciós kockázatok megítélését, az állami intézményrendszer működését és a befektetői bizalom alakulását Magyarországon.

Korábbi cikkünkben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozását célzó kormányzati reformcsomag fő elemeit foglaltuk össze, a közvagyon visszaszerzésétől az igazságügyi és intézményi átalakításokig. Bemutattuk azt is, hogy a hivatalról szóló javaslat benyújtását a kormány elhalasztja, mert előbb társadalmi egyeztetésre bocsátja, és mindez egy szélesebb alkotmányos menetrenddel együtt halad tovább.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.