A magyar startupszektor szabályozási hiányosságai külföldre terelik a növekedési cégeket

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Startupok szabályozási hiányosságai

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Sholanke Dele

16.08.2026

A magyar startupszektor szabályozási hiányosságai külföldre terelik a növekedési cégeket — Startupok külföldre mennek

A magyar startupökoszisztéma több nemzetközi sikert hoz létre, mégis sok gyors növekedésre képes vállalkozás külföldi jogi entitást alapít egy bizonyos fejlődési szakaszban. A vizsgált kutatás szerint ennek hátterében nem elsősorban a tőkehiány áll, hanem az egyszerűbb jogi környezet, az alacsonyabb adminisztratív terhek és a kiszámíthatóbb működési feltételek iránti igény.

Kiemelések

A 2001–2024 közötti magyar jogalkotás kevéssé különbözteti meg a startupokat a hagyományos kkv-któl, így a jogi környezet fejlesztése háttérbe szorul.
A hazai startupalapítók főként az adminisztratív terhek csökkentését és kedvezőbb adózást sürgetnek, ezek azonban ritkán jelennek meg a szakpolitikai diskurzusban.
A tanulmány szerint a fenntartható startupnövekedés érdekében Magyarországnak az intézményi szabályozás finomhangolására és konzultatív szakpolitikára kell fókuszálnia, nem újabb finanszírozási programokra.

Jogszabályi fókusz és vállalkozói igények

A Portfolio.hu által ismertetett, az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogján megjelent kutatás szerint a magyar jogalkotás 2001 és 2024 között a vizsgált időszak nagy részében ritkán különbözteti meg a startupokat a hagyományos kkv-któl. A szerzők a Magyar Közlöny vállalkozásokkal és innovációval kapcsolatos jogszabályait elemezték gépi tanulási módszerekkel, és azt találták, hogy a startupokhoz kötődő szabályozás főként programok, pályázatok, inkubációs kezdeményezések és nemzetközi együttműködések köré szerveződik.

A kutatás hat jól elkülöníthető témakört azonosít, köztük az egyetemi startupprogramokat, az uniós finanszírozású innovációs kezdeményezéseket, a tudománydiplomáciai és innovációs partnerségeket, a városi startupinfrastruktúrát, a Nemzeti Digitális Startup Keretrendszert, valamint a külföldi piaci befektetéseket és inkubációs programokat támogató intézkedéseket. A megállapítás szerint a startupok tehát jelen vannak a hazai szakpolitikai gondolkodásban, de a mindennapi működést meghatározó jogi és intézményi környezet fejlesztése kisebb hangsúlyt kap.

A Startup Hungary éves jelentései ezzel párhuzamosan azt mutatják, hogy az alapítók visszatérően az adminisztratív terhek csökkentését, az egyszerűbb szabályozást és a kedvezőbb adózást sürgetik. A kutatás értelmezése szerint éppen ezek a szempontok jelennek meg gyengébben a szabályozási diskurzusban, miközben az állam jelentős forrásokat mozgósít az ökoszisztéma fejlesztésére.

Regionális verseny és gazdasági következmények

A szerzők szerint a kérdés túlmutat Magyarországon, mert a közép- és kelet-európai országok hasonló történelmi és intézményi örökséggel rendelkeznek, miközben ugyanazokért a gyors növekedésre képes innovatív cégekért versenyeznek. Egy digitális vállalkozás számára ma természetes lehetőség, hogy ott alapít céget, ahol egyszerűbb a működés, könnyebb a tőkebevonás és kiszámíthatóbb a jogi környezet.

A kutatás következtetése szerint a startupökoszisztéma fejlesztésének következő szintje nem feltétlenül újabb finanszírozási programok indítása, hanem az intézményi keretek finomhangolása lehet. Ebbe beletartozhat a kormányzat, a startupokat támogató szervezetek és a vállalkozók rendszeres konzultációja is, hogy az adózási, adminisztratív és befektetési szabályok jobban igazodjanak a gyors növekedésre törekvő cégek működési logikájához.

A tanulmány üzenete szerint egy sikeres startupökoszisztéma nemcsak tőkét, hanem megfelelő intézményi környezetet is igényel. A versenyképességi kérdés így már nem pusztán az, hogy Magyarország képes-e startupokat létrehozni, hanem az, hogy képes-e hosszú távon helyben tartani és növekedésre ösztönözni őket.

Korábbi cikkünkben a ViVeTech Budapesti Értéktőzsde standard kategóriájába tervezett átlépését és a hozzá kapcsolódó tőkepiaci forrásbevonási terveket tekintettük át. Bemutattuk, hogy a lépés az intézményi befektetők elérését, a likviditás javítását és a 2026 vége–2027 eleje körül tervezett, 250–300 millió forintos nyilvános kibocsátás révén az akvizíciós növekedési stratégiát is támogathatja.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?