Globális ÜHG-kibocsátás közelít a tetőzéshez, de a klímakockázatok tovább nőnek

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
ÜHG-kibocsátás csúcs és kockázatok

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Anastasiia Chabaniuk

27.09.2026

Globális ÜHG-kibocsátás közelít a tetőzéshez, de a klímakockázatok tovább nőnek — Kibocsátás közel csúcson

A globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2026 első felében 0,2%-kal emelkedik éves összevetésben, miközben a júniusi adat 0,6%-os növekedést jelez. A mérsékelt összesített bővülés arra utal, hogy az emisszió közel lehet a tetőzéshez, de a felmelegedés és az ehhez kapcsolódó gazdasági, infrastrukturális és ellátásbiztonsági kockázatok még évtizedekig fennmaradhatnak.

Kiemelések

A Climate TRACE adatai alapján 2026 első felében a globális ÜHG-kibocsátás eléri a 29,7 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéket, főként közlekedési és mezőgazdasági növekményekkel.
Kína és az U.S. kibocsátása némileg csökken, de India és Brazília növekedése ezt ellensúlyozza, miközben a villamosenergia-ágazatban globális szinten csökkenés látható a megújulók térnyerésével.
Az ENSZ Limiting Overshoot jelentése szerint még a legoptimistább forgatókönyv is 1,8 Celsius-fok körüli csúcshőmérsékletet jósol, jelentős klímakockázati és gazdasági következményekkel.

Kibocsátási trendek és ágazati elmozdulások

A Portfolio szerint a Climate TRACE műholdfelvételekre és mesterséges intelligenciára épülő adatai szerint 2026 első felében a teljes globális emisszió 29,7 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéket ér el, az agrárium, az erdőgazdálkodás és az egyéb földhasználat hatásával együtt.

A karbonemisszió növekedéséhez leginkább a közlekedés, azon belül a közúti közlekedés járul hozzá, miközben az épületek és a hulladékgazdálkodás kibocsátása is emelkedik a január-júniusi időszakban. Ezzel párhuzamosan a hajózás, a villamosenergia-ipar, a feldolgozóipar és a fosszilis energiaipar kibocsátása csökken, az agrárium, az ásványkitermelés és az F-gázok pedig összességében stagnálnak.

Országonként Kínában és az U.S.-ban enyhe visszaesés látszik, de ezt nagyrészt ellensúlyozza India és Brazília növekménye. Júniusban ugyanakkor már az agráriumban, a feldolgozóiparban, a villamosenergia-ágazatban, a szállítási-közlekedési és a hulladékgazdálkodási szektorban is emelkedik a kibocsátás az egy évvel korábbi szinthez képest.

A villamosenergia-ágazat globális ÜHG-kibocsátása a Climate TRACE szerint csökken, ami egybevág az EMBER első féléves adataival, amelyek szerint a szén és a földgáz súlya mérséklődik az áramtermelésben, miközben a megújulók részesedése nő. Az IEA ugyanakkor úgy látja, hogy a közel-keleti konfliktus okozta energiapiaci feszültség miatt a világ szénigénye 2026-ban éves alapon bővülhet, és új csúcsot érhet el, noha a Hormuzi-szoros lezárása összességében mérsékli a hajózásból eredő kibocsátást.

Klímakockázatok és gazdasági következmények

A jelenlegi trend azt jelzi, hogy a globális emisszió közel lehet a csúcshoz, de a légköri szén-dioxid-koncentráció tehetetlensége miatt a földi átlaghőmérséklet emelkedése még akkor is folytatódhat évtizedekig, ha a kibocsátás rövid távon fordulatot vesz. A felmelegedés várhatóan már a következő években tartósan meghaladja az 1,5 Celsius-fokot, miután 2024-ben ezt a szintet átmenetileg már túllépi.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának Limiting Overshoot jelentése szerint a legoptimistább pálya mellett is 1,8 fok körüli csúcshőmérséklet valószínű az iparosodás előtti szinthez képest, miközben több forgatókönyv 2 fok feletti emelkedést vetít előre. Ez növeli a billenőpontok kockázatát, beleértve a jégtakarók destabilizálódását, az amazóniai esőerdők pusztulását és az Atlanti-óceán áramlási rendszerének felborulását.

A várható hatások között szerepel a szélsőséges időjárási események gyakoribbá és intenzívebbé válása, egyes ökoszisztémák elvesztése, valamint tengerparti városok és kis szigetállamok fokozódó sérülékenysége. A következmények az egészségügyet, az élelmezésbiztonságot, a vízellátást, az infrastruktúrát és a gazdasági teljesítményt is érintik, ami Magyarországon az aszálykockázatok erősödésében is megjelenik.

A jelentés szerint az 1,5 fokos cél elérése még nem kizárt, de ehhez az üvegházhatású gázok azonnali és tartós csökkentése mellett szén-dioxid-eltávolítási és alkalmazkodási intézkedésekre is szükség van. Az UNEP kiemeli, hogy a siker feltétele az erős politikai akarat, a multilateralizmus, a hatékony szakpolitika, az inkluzív kormányzás és a megfelelő finanszírozás, miközben a nagyobb történelmi felelősséggel bíró országoknak kell a leggyorsabban cselekedniük.

Korábbi cikkünkben a magyar energiaszektor előtt álló következő beruházási hullám feltételeit vettük át, kiemelve az új termelőkapacitások, energiatárolók és hálózatfejlesztések szerepét. Arra is rávilágítottunk, hogy a technológiai opciók mellett a kiszámítható szabályozás és a finanszírozási források elérhetősége döntő a projektek megvalósulásában, különös tekintettel a szélenergiára, a biogázra és a geotermiára.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?