Magyarország 2032-es euróbevezetést valószínűsít a hiánycsökkentési pálya mellett

Traders Union
Minden hír
Gazdasági adatok
Magyarország 2032-es euróbevezetés

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Andrey Mastykin

21.10.2026

Magyarország 2032-es euróbevezetést valószínűsít a hiánycsökkentési pálya mellett — Lehetséges euró 2032-ben?

A magyar kormány 2027-re a GDP 4,9 százalékára mérsékelné a költségvetési hiányt az idei várható 7,5 százalékról, miközben a kabinet szerint a fenntartható konszolidáció fontosabb a gyors egyszeri megszorításnál. A hiánypálya Kármán András szerint 2030-ra 3 százalék alatti deficitet, ezen keresztül pedig 2032-es euróbevezetési lehetőséget alapozhat meg, bár hivatalos céldátum továbbra sincs.

Kiemelések

A magyar kormány fenntartható hiánycsökkentési intézkedésekkel 2030-ra három százalék alá kívánja szorítani a deficitet, előkészítve a 2032-es euróbevezetést.
A 2027-es vártnál nagyobb költségvetési kiigazítást a befektetők kedvezően fogadták, de a globális kötvény- és energiapiaci volatilitás akadályozhatja a deficitcsökkentést.
A kormány politikai szempontból érzékeny intézkedéseket vállal, például az anyák szja-mentességének korlátozását, miközben a rezsicsökkentés költsége 2025-ben 232 milliárd forinttal emelkedik.

Hiánycsökkentési pálya és euróstratégia

A Portfolio, a Reuters beszámolójára hivatkozva, szerint a befektetők kedvezően fogadták a vártnál nagyobb 2027-es költségvetési kiigazítást, de egyes közgazdászok úgy látják, hogy a globális kötvény- és energiapiacok volatilitása nehezítheti a növekedést és a deficit leszorítását.

Kármán András egy kedden késő este adott interjúban azt mondta, nem az a cél, hogy a kormány rövid távon maximalizálja a hiánycsökkentést. A miniszter szerint a kabinet fenntartható intézkedéseket hoz, amelyek közelebb visznek ahhoz, hogy 2030-ban 3 százalék alá csökkenjen a hiány, és ezzel megnyíljon az út az euró bevezetése felé.

Hozzátette, minél előbb vezethető be az euró, annál jobb Magyarországnak, ezt pedig elsősorban a hiány csökkentése határozza meg. Kármán szerint ha a deficit 2030-ban 3 százalék alá kerül, az 2032-es euróbevezetést tehet lehetővé, ami egybevág a piaci várakozásokkal.

A kormány ugyanakkor egyelőre nem tűzött ki hivatalos euróbevezetési céldátumot. A tervek szerint jövőre munkacsoport alakul a jegybankkal, hogy feltérképezze az ERM-II árfolyamrendszerbe való belépés előtti feladatokat, és kidolgozzon egy, Kármán megfogalmazása szerint, reális ütemtervet.

Óvatos ERM-II belépés és politikai költségek

Kármán András szerint nem az a legfontosabb, hogy Magyarország minél gyorsabban lépjen be az ERM-II-be, hanem az, hogy minél előbb vezesse be az eurót, és közben a lehető legkevesebb időt töltse az előszobának tekintett rendszerben. Úgy fogalmazott, az eurózóna intézményrendszere ma sokkal összetettebb, mint 10-15 évvel ezelőtt, ezért az árfolyam-belépés időzítését különösen körültekintően kell kezelni.

A hónap elején Kurali Zoltán jegybanki alelnök arra figyelmeztetett, hogy a költségvetési csúszás és az ERM-II alatti árfolyam-turbulencia akár 2033 utánra is tolhatja az euró bevezetését. Kármán ezzel összefüggésben azt mondta, a túl korai belépés, illetve az árfolyam középértékének idő előtti rögzítése nem feltétlenül lenne ideális.

Az előrehozott kiigazítással a kormány azt is el akarja kerülni, hogy a 2030-as választások közeledtével kelljen kiadásokat csökkentenie. A csomag politikailag érzékeny lépéseket is tartalmaz, köztük az anyák szja-mentességének korlátozását és a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetésének leállítását, miközben a nyugdíjváltozások összességében mégis magasabb időskori kiadást jelentenek.

A költségvetés azt is jelzi, hogy nehéz visszafordítani az Orbán-korszak kiemelt intézkedéseit, például a magas ágazati különadókat vagy a lakossági energiaár-szabályozást. A rezsicsökkentés költsége a Reuters szerint jövőre 232 milliárd forinttal nő, ami meghaladja azt a 200 milliárd forintot, amelyet a kormány az új vagyonadóból tervez beszedni.

Korábbi cikkünkben a győri és nyugat-magyarországi gazdasági szereplők jelzéseit vettük végig a versenyképességi nyomásról, amelyben az infrastruktúrahiány, a beruházási gyengeség és a vállalati fizetésképtelenségek emelkedése is megjelent. A fórumon hangsúlyosan előkerült az euróbevezetés hitelessége és a költségvetési kiigazítás szükségessége is, mivel a piaci bizalom szempontjából kulcskérdésnek tartják a hiánypálya kiszámíthatóságát és a csatlakozási folyamat világos ütemezését.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?