Elena Nikulina

Az UNCTAD szerint Gáza újjáépítési szükséglete 71,5 milliárd dollárra rúg, miközben a palesztin pénzügyek egyre nagyobb nyomás alá kerülnek

Az UNCTAD szerint Gáza újjáépítési szükséglete 71,5 milliárd dollárra rúg, miközben a palesztin pénzügyek egyre nagyobb nyomás alá kerülnek
Gáza újjáépítése 71,5 milliárd dollárba kerül

A konfliktus évei és a gazdasági korlátozások tovább gyengítik a palesztin gazdaságot, Gáza újjáépítési szükséglete pedig jelenleg 71,5 milliárd dollárra becsülhető. Az UNCTAD legfrissebb értékelése a Megszállt Palesztin Területen – beleértve Ciszjordániát is – fokozódó költségvetési és bankrendszeri nyomásra is rámutat.

Kiemelések

  • Az UNCTAD szerint Gáza helyreállítási és újjáépítési szükséglete 71,5 milliárd dollárra rúg, miközben 2023 októbere óta a gazdasági létesítmények 92%-a megsérült vagy megsemmisült.
  • Izrael 2025 májusától 2026 közepéig visszatartja a Palesztin Hatóságnak szánt összes elszámolási bevétel átutalását, ami a felhalmozott levonásokat és hátralékokat 3,67 milliárd dollárra növeli, a teljes államadósságot pedig 2025-ben 4,8 milliárd dollárra emeli.
  • Gáza részesedése a palesztin GDP-ből a 2023 októbere előtti 17,4%-ról 2025-re 4% alá csökken, miközben a mezőgazdasági és ipari kibocsátás 94%-kal, az építőipar pedig 99%-kal marad el a 2022-es szinttől.

Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.

Az UNCTAD jelentése ismerteti a károkat és a költségvetési feszültségeket

Ahogy arról az UNCTAD beszámolt az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Tanácsának készített legfrissebb jelentésére hivatkozva, Gáza helyreállítási és újjáépítési szükséglete 71,5 milliárd dollárra becsülhető, miközben a palesztin gazdaság, az államháztartás és a bankrendszer súlyos nyomás alatt áll.

A jelentés szerint az 59 éve tartó megszállás korlátozza a palesztin gazdaságot, a strukturális és gazdasági költségek pedig 2023 októbere óta meredeken emelkednek. A 2024-es jelentős visszaesés után a palesztin GDP 2025-ben 4,3%-kal nő az alacsony bázishoz képest, de továbbra is 20%-kal elmarad a 2022-es szinttől. Gáza reál-GDP-je a 2024-es 83%-os visszaesést követően 34,2%-kal emelkedik, amit a jelentés a jelentősen lecsökkent bázishoz viszonyított statisztikai visszapattanásként ír le.

Ciszjordániában a jelentés a telepbővítésekhez kapcsolódó, földhöz és természeti erőforrásokhoz való hozzáférés csökkenését dokumentálja. Eszerint 2023 óta 38 közösség ürült ki palesztin lakosaitól, miközben 2026 első negyedévében a kitelepítések száma meghaladja a 2025-ben regisztrált teljes értéket.

A jelentés szerint a Palesztin Hatóság költségvetési helyzete jelentősen romlik, mivel Izrael a Párizsi Jegyzőkönyv alapján a palesztin költségvetési bevételek több mint kétharmadát szedi be a nevében. Az UNCTAD szerint a Palesztin Hatóságnak járó elszámolási bevételek átutalását 2025 májusától 2026 közepéig teljes egészében visszatartják, a 2019 januárja és 2026 márciusa közötti kumulált levonások és visszatartott bevételek pedig meghaladják a becsült 3,67 milliárd dollárt.

Az UNCTAD a 2025-ös költségvetési hiányt a GDP 13%-ára becsüli, ha a ki nem fizetett elszámolási bevételeket nem veszik figyelembe, szemben a 6%-kal, ha ezeket a kormánynak járó bevételként számítják be. A hiány finanszírozására a kormány egyre többet hitelt vesz fel a hazai bankoktól, és hátralékokat halmoz fel a beszállítókkal és a nyugdíjalappal szemben, így a teljes államadósság 2025-ben 4,8 milliárd dollárra emelkedik.

A gazdasági összeomlás fokozza a szolgáltatásokat és a helyreállítást fenyegető kockázatokat

A jelentés szerint ezek a költségvetési nyomások korlátozzák az alapvető szolgáltatásokat: az egészségügyi hátralékok 2025 végére elérik az 1,1 milliárd dollárt, ami növeli a kórházakat, a nem kormányzati szolgáltatókat és a gyógyszerbeszállítókat érintő kockázatokat. Ciszjordániában az erőforráshiány miatt az iskolák 2025-ben heti három napra korlátozzák a személyes jelenléttel zajló oktatást.

A bankrendszer állami szektorral szembeni kitettsége eléri az 5,3 milliárd dollárt, vagyis az összes banki hitel 42%-át, ha beleszámítják az állami fizetésekkel fedezett hiteleket is. Az UNCTAD szerint az izraeli hatóságok által kibocsátott kártalanítási nyilatkozatok rövid érvényességi ideje a levelezőbanki kapcsolatokat is érinti, miközben a valuta-repatriálás korlátozása korlátozza a palesztin bankok azon képességét, hogy a fizikai sékelbankjegyeket digitális egyenlegekre váltsák.

Gázában a jelentés becslése szerint 2023 októbere óta a gazdasági létesítmények 92%-a megsérült vagy megsemmisült. Az egy főre jutó GDP 2025-ben 212 dollár, ami GDP-alapon személyenként és naponta körülbelül 0,58 dollárnak felel meg, miközben a munkanélküliség eléri a 78%-ot, és a munkaképes korú népesség több mint 90%-a nem foglalkoztatott.

Gáza részesedése a palesztin GDP-ből a 2023 októbere előtti 17,4%-ról 2025-re 4% alá esik. A jelentés szerint a mezőgazdaság és az ipar egyaránt 94%-kal marad el a 2022-es szinttől, míg az építőipar 99%-kal csökken.

A Világbank, az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete által készített gyors kár- és szükségletfelmérés 2026 elején Gázában a fizikai infrastruktúrában keletkezett károkat 35,2 milliárd dollárra, a gazdasági és társadalmi veszteségeket pedig 22,7 milliárd dollárra teszi. Az UNCTAD szerint a Megszállt Palesztin Terület helyreállításához nagyszabású nemzetközi pénzügyi és technikai segítségre lesz szükség; az azonnali prioritások közé tartozik a visszatartott palesztin bevételek átutalása, a bankrendszer védelme, valamint az újjáépítési támogatásnak a dokumentált károk mértékéhez való igazítása.

Korábbi cikkünkben az Egyesült Királyság szűkülő költségvetési mozgásteréről ismertettük, hogy a magasabb hitelfelvételi költségek, a gyengébb növekedési várakozások és a magas államadósság miként szűkítik a kormány mozgásterét a következő költségvetési esemény előtt. Megjegyeztük, hogy mivel korlátozott a lehetőség jelentős adóemelésekre, még a növekedés, az infláció vagy az államkötvényhozamok kisebb változásai is gyorsan nehezebb kompromisszumokra kényszeríthetik a kormányt az adók, a kiadáscsökkentések és a további hitelfelvétel között – így a kötvénypiac érzékenysége továbbra is a figyelem középpontjában marad.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.