A kormány eltörölné az Alkotmánybíróság költségvetési minimumát Magyarországon

A kormány eltörölné az Alkotmánybíróság költségvetési minimumát Magyarországon
Alkotmánybíróság védelme szűkül

A kormány újabb módosítással szűkítené az Alkotmánybíróság költségvetési védelmét, miután szeptemberben már egyszer egyszerűsítette a finanszírozási garanciákat. A terv szerint megszűnne az a szabály is, amely eddig kizárta, hogy a testület éves költségvetése az előző évi szint alá csökkenjen.

Kiemelések

  • A kormány törvényjavaslata eltörölné az Alkotmánybíróság költségvetésének előző évi minimumát, megszüntetve a kiadási keret fennmaradó védelmét.
  • A szabályozás megmarad azon pontján, hogy az alkotmánybírósági illetményeket ki kell fizetni, de összességében szűkül az intézményi mozgástér.
  • Az Országgyűlés a jövőben az előző évi finanszírozási szint megtartásának kötelezettsége nélkül dönthet az Alkotmánybíróság költségvetéséről; szavazás három hét múlva várható.

Költségvetési garanciák további szűkítése

A Portfolio.hu beszámolója szerint a mostani törvényjavaslatból kikerülne az a rendelkezés, amely alapján az Alkotmánybíróság éves költségvetése nem lehet kisebb az előző évi költségvetési törvényben meghatározott összegnél. A szabály eddig csak névleges védelmet adott, mert az infláció miatti értékvesztést nem akadályozta meg, ugyanakkor a kiadási keret tényleges csökkentését kizárta.

A finanszírozási garanciákat már szeptemberben szűkítették az idei büdzsé októberi felülvizsgálata előtt. Az akkori módosítás után még megmaradt az előző évi összeghez kötött minimum, ezt törölné most a kormány.

A korábbi szabályozás a személyi kiadásokra is külön védelmet adott, vagyis ezek tervezett összege sem csökkenhetett az előző évi szint alá. A bérekre és egyéb személyi juttatásokra szánt keretbe be kellett építeni az év közben biztosított többletforrásokat, valamint a kúriai bírák javadalmazási szabályaiból következő illetménynövekedés fedezetét, más kiadási keretek csökkentése nélkül.

Intézményi mozgástér és parlamenti menetrend

A módosítás nem érinti az alkotmánybírák egyéni illetményét meghatározó külön szabályokat, ezért a költségvetési minimum eltörlése önmagában nem jelent automatikus bércsökkentést. A törvény alapján járó illetményeket továbbra is ki kell fizetni, de egy kisebb teljes költségvetés szűkítheti az intézmény gazdálkodási mozgásterét.

Ez a gyakorlatban a beszerzések és fejlesztések elhalasztását, illetve a működési kiadások visszafogását eredményezheti, ha a kötelező bérkiadások emelkednek, miközben az összes rendelkezésre álló forrás stagnál vagy csökken. A tervezet ugyanakkor nem változtatna azon, hogy az Alkotmánybíróság önálló fejezetként szerepel a központi költségvetésben, saját maga állítja össze költségvetési javaslatát és gazdálkodási beszámolóját.

A kormánynak ezeket változtatás nélkül kellene a parlament elé terjesztenie, a végső összegről azonban már az Országgyűlés döntene az előző évi finanszírozási szint megtartásának kötelezettsége nélkül. A javaslat elfogadásáig még általános vita, szakbizottsági és törvényalkotási bizottsági szakasz, majd újabb plenáris tárgyalás következik, szavazásra pedig a szöveg szerint leghamarabb három hét múlva kerülhet sor.

Korábban beszámoltunk a 2026-os büdzsé módosításáról, amelyet a Költségvetési Tanács hiány- és adósságkockázatok mellett hagyott jóvá.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.